Ügynökakták nyilvánossága: A kormány kockázatos lépése
A kormány elhatározta, hogy bizottságot állít fel az egykori állambiztonsági iratok és adatok nyilvánosságra hozatala érdekében. Ez a döntés azonban nem mentes a kockázatoktól, mivel a korábbi hasonló bizottságok tevékenységei többnyire nem bizonyultak sikeresnek. Az eddigi tapasztalatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok és az állambiztonsági anyagok megőrzésében érdekelt politikai érdekcsoportok jelentős korlátokat állítottak az iratok hozzáférhetősége elé.
Korábbi bizottságok tapasztalatai
Az első iratfeltáró bizottság 1995-ben alakult, és tevékenységét az egykori állambiztonságban dolgozó, de a Belügyminisztériumban is aktív egyének hátráltatták. Ennek következtében a bizottság jelentése, bár számos fontos információt napvilágra hozott, nem tudta elérni, hogy az iratnyilvánosság megvalósuljon. Az újonnan alakult testület, amely a Tisza Párt javaslatára alakul, ismételten civil kontrollal kívánja ellenőrizni az iratokat, de nem rendelkezi majd döntéshozatali jogkörrel.
Jövőbeli kilátások
A jövőben a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság korlátozottan férhet hozzá a dokumentumokhoz, és az 1990 előtti állambiztonsági iratok titkosítása továbbra is érvényben maradhat. Ezért a jövőbeli eredmények kérdésesek, és nehezen várható, hogy a bizottság áttörést érjen el az iratok nyilvánossága érdekében, ahogy azt a korábbi bizottságok is tapasztalták.