Bérigény megjelölésével várják a jelentkezést
Hamarosan a magyar cégeknek is be kell vezetniük az egyenlő és átlátható bérpolitikát, követve az EU bérirányelvét, amely eddig nem került implementálásra az országban. A szükséges jogi keretek megalkotása rengeteg munkát igényel, és a munkavállalókat védő szabályok különösen nagy terhet róhatnak a közepes méretű vállalkozásokra. Jelenleg a rendszer a vállalatok számára kedvez, ami hátrányos a dolgozók szempontjából. De milyen konkrét kötelezettségekkel kellene szembenézniük a cégeknek, és milyen határidők vonatkoznak az irányelvre?
Az uniós bértranszparencia-irányelv hazai életbe lépése érdeklődés hiányában várat magára. A különböző országok nem sietnek a 2023-ban elfogadott szabályozás átültetésével. A június 7-i hatálybalépés idején mindössze Lengyelország és Belgium lépett előre, miközben hat tagállam, köztük Magyarország, tehetetlenül nézte, ahogyan a jogszabályok bevezetése elmarad. Tíz másik ország legalább a jogszabálytervezetek nyilvánosságra hozataláig eljutott.
Munkavállalói érdekképviseletek szerepe
A munkavállalói érdekképviseletek sem mutatják túlzott aktivitásukat e téren, pedig a bérezés átláthatósága alapvetően fontos a dolgozók számára. Nem arról van szó, hogy a cégeknek konkrétan nyilvánosságra kellene hozniuk a munkavállalók kereseti adatait, de a megüresedett pozíciók hirdetései során elengedhetetlen lenne a bérsávok feltüntetése.
A jelenlegi gyakorlat lehetővé teszi a cégek számára, hogy a jelentkezők a bérezési igényeikről szótlanul döntsék el, mit kérnek, ami kedvez a vállalatoknak. Azonban a bérsávok hiánya lefelé szoríthatja ezeket az igényeket; az elérhetőségek tudatosításhoz folyamodva a licitálás e feneketlen mélységére. A bérsávok publikálása véget vetne ennek a bizonytalanságnak, biztosítva a dolgozóknak a méltányos járandóságot.