A NATO-csúcs és Donald Trump hatása a transzatlanti kapcsolatokra
A legfrissebb NATO-csúcs kulcsfontosságú esemény, amely a transzatlanti egység demonstrálására összpontosít. Mostanra egyértelművé vált, hogy a találkozón a tagállamok részvételének hangulatát Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének kijelentései jelentősen befolyásolják. Ukrajna háborúja és az iráni válság körüli diskurzusok dominálni fognak, de a figyelem középpontjában áll a tagállamok védelmi kiadásaik növelésének aktuális helyzete is.
A tavalyi csúcson elfogadott döntés értelmében a NATO-tagállamoknak a bruttó hazai termékük (GDP) öt százalékát kell elkölteniük a védelemre, amelyből 3,5 százalékot közvetlenül katonai célokra kell fordítani. A fennmaradó 1,5 százalék a védelemmel kapcsolatos egyéb területekre, mint például a kibervédelem és az infrastruktúra fejlesztése, köthető. Eddig Lengyelország, Görögország és a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – érte el ezt a célkitűzést. Az Ankarai csúcs tehát optimális lehetőséget nyújt arra, hogy a tagállamok felmérjék, hol állnak a kitűzött célok teljesítésében.
Általában a NATO-csúcsok nem szoktak túl komoly döntéseket hozni, hiszen a tényleges megegyezések gyakran már a találkozó előtt megszületnek. Ankara esetében azonban különösen érdekes a csúcs, hiszen a résztvevők nem tudják, mit várhatnak Trump elnöktől. Az elnök hangulata és a nyilatkozatai különösen jelentős hatással bírnak, mivel sokak szerint Trump mérges az európai partnerekre, akik a február óta tartó válság idején nem álltak ki az Egyesült Államok mellett. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a legfőbb cél az egység megjelenítése és a NATO-szerződés kölcsönös védelmet szavatoló ötödik cikkelyének megerősítése lesz.