A technológia és az idő elvesztése
Nemrégiben egy cikk címe ütötte meg a fülemet, amely azt kérdezte: „Mi az a legfontosabb dolog, amit az emberiség örökre elveszített a technológia fejlődésével?” A cikk írója arra is kíváncsi volt, hogy mit gondol erről egy mesterséges intelligencia modell, amely állítólag azt felelte: a legnagyobb veszteségünk a nem számított idő megélése. Ebben a megállapításban van valami igazság. De vajon hogyan kapcsolódik ez a kulturális közszolgálat szükségességéhez?
Az idő mérése és a gyakorlat
Először nézzük meg az időt, ami nem csupán egy absztrakt fogalom. Az idő számtalan formában jelenik meg az életünkben, és mégis nehezen tudjuk megragadni, amíg csak létezünk benne. Az idő mérésének története nem csupán a napi rutinunkról szól, hanem a tudományos, filozófiai és művészeti diskurzusokban is bőségesen találunk rá utalásokat. Kérdés, hogy mikor és miért kezdtük el egyáltalán mérni az időt, és hogy ezt az emberiség különböző részei hogyan élték meg.
A kapitalista logika és az idő kihívása
Az idő mérésének funkcionalitása elősegítette a globális kereskedelem fejlődését, a közlekedést, azonban emellett a napi életünkben félelemmel és szorongással is terhet rótt ránk. Az, hogy az idő „pénz”, ma már meghatározza az életünket. Milyen értéket kap az az öt perc, vagy a nehezen megélt nap? Hogyan formálta ezt a kapitalizmus, a technológiai fejlődés, sőt az ipari forradalom? Jenny Odell munkái különösen izgalmas megvilágításba helyezik ezt a kérdést, például legfrissebb könyvében, amely az idő megéléséről és annak értékéről szól.
Haszontalanság vagy hasznosság?
A kultúra és a művészetek védelme érdekében érdemes elgondolkodnunk a „haszon” fogalmán. Hiszen mi valójában a haszontalan idő? Az alvás, a játék, a gondoskodás – mind olyan tevékenységek, amelyek nem termesztik a kapitalista profitot, mégis létfontosságúak az emberi jóléthez. A kultúra nem profitot termel, sokkal inkább közösségi értékeket hordoz, és a kapitalizmus által megkérdőjelezhető, sőt, ellenálló megközelítést képvisel.
Kultúra és társadalmi felelősségvállalás
A művészeti közösségnek szüksége van egy támogató infrastruktúrára a fennmaradáshoz. Elengedhetetlen tehát, hogy a közszolgálati médiának is helyet kell adnia a különböző kulturális programoknak. Az a célunk, hogy a kultúra ne merüljön feledésbe a nagy technológiai cégek homályos árnyékában, hanem helyet kapjon a közbeszédben és a közéletben.
Összefoglalva a kulturális érzékenység fontossága
Az idő, amikor nem csinálunk semmit, az agyunk számára rendkívül hasznos lehet. A kulturális élet sokszínűsége alapvető pillére a nemzeti identitásunknak, és a közszolgálati médiának is ki kell állnia a fiatal és új művészek mellett. A különböző alternatívek keresésével a közönség számára egyértelműbbé lehet tenni, hogy a kultúra miért létfontosságú tényező a társadalom fejlődésében. Az, hogy ez a megközelítés hol kap helyet a közszolgáltatásokban, már csak rajtunk múlik.