MÁS EZ AZ APOKALIPSZIS: A VILÁGVÉGE BIBLIAI KÉPEI A SZÉPMŰVÉSZETIBEN, KÜLÖNLEGES MEGLEPETÉSSEL
Dürer, Kondor Béla és Georg Baselitz ritkán kerülnek egy mondatba, a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítóterében azonban a találkozásuk rendkívül természetesnek hat. Az „Apokalipszis” című kamaratárlat, amely szeptember 13-ig látogatható, ötszáz év művészetén keresztül mutatja be, hogyan változtak a világvége képei, miközben a főbb kérdések maradtak változatlanok.
A Hősök terén a nyár közepén az emberek általában a tűző napra és a hőségre koncentrálnak, de a Szépművészeti Múzeum ajtaján belépve egy hűvösebb, félhomályos környezet fogadja a látogatókat. Ez a grafikai kiállítóterem olyan intim atmoszférát teremt, ahol a művek megérintésére és mélyebb megismerésére ösztönöznek, mintha egy grafikus műtermében vagy egy középkori kolostor scriptóriumában járnánk.
Az „Apokalipszis – Bibliai jövendölések Dürertől Kondor Béláig” című tárlat rendkívül figyelemfelkeltő, hiszen a Jelenések könyvének képei gyönyörűen reflektálnak az emberi képzelet történetére. A Biblia utolsó könyve, amely már kétezer éve velünk van, azokkora világtörténelmi eseményekhez kötődik, mint az első keresztények üldöztetései, Dürer korában a világvége megközelítő érzése, a huszadik századi háborúk és diktatúrák, míg napjainkban a világjárványok és a klímaváltozás okozta szorongások tükröződnek a művészi értelmezésekben.
A kiállítási vezető figyelmeztet arra is, hogy a címben szereplő „apokalipszis” kifejezés gyakran félreértelmezett. A legtöbb ember számára ez a szó világvégi katasztrófákat, apokaliptikus filmeket idéz, pedig a görög eredetű kifejezés a feltárás, kinyilatkoztatás jelentéssel bír.
A tárlat bevezető falain található rövid összefoglaló segít eligibilisnak maradni a látomások labirintusában, hiszen a Jelenések könyve tele van olyan szimbólumokkal, amelyek úgy tűnnek, mintha megindíthatatlanul összefolynának. Az egyik legfontosabb alkotás Dürer Apokalipszis című fametszetsorozata, amely 1498-ban került kiadásra. Az esemény jelentősége abban rejlik, hogy Dürer az egész oldalas fametszeteivel önálló képként mutatta be a grafikát, ezzel új dimenziókat nyitva a vizuális művészetekben.
Dürer munkája mellett Jean Duvet rézmetszetei is fontos szerepet kapnak a kiállításon. Duvet, mint a francia manierizmus képviselője, más környezetet, más perspektívát mutat be, így a látogató a különböző technikákban és stílusokban próbálhatja megérteni az apokalipszis fogalmát.
A kiállítás különlegessége Georg Baselitz 2011-es „Asger Jorntól ellágyulok” című festménye, amely első ránézésre kilóg a sorból, de közelebb kerülve egyre inkább illeszkedik a kiállítás szellemiségébe. Baselitz a legújabb kor egyik elismert művésze, aki munkájával a régi mestereit és a kortárs művészet közötti kapcsolatra is reflektál.
A kiállított alkotások között feltűnnek magyar alkotók is, köztük Kondor Béla grafikái, amelyek a keresztény ikonográfia és a huszadik századi tapasztalat keveredését mutatják. A tárlat nemcsak a Biblia képi hagyományának folytonosságát érzékelteti, hanem azt is, hogy a kollektív kultúra során a képek hogyan nyernek új jelentéseket és hangsúlyokat az idő múlásával.
A kiállítás, melynek kurátora Bodnár Szilvia, az apokalipszis képi megjelenítésének örökérvényűségét hangsúlyozza. A látogatók számára érdemes időt szánni a művekre, hiszen ezek a több évszázados művek mind a mai napig lenyűgözőek és elgondolkodtatóak.
Az „Apokalipszis – Bibliai jövendölések Dürertől Kondor Béláig” kiállítás 2026. szeptember 13-ig látogatható és kizárólag csütörtök és vasárnap között tekinthető meg a művek fényérzékenysége miatt, így különösen jó alkalom lehet a nyári hónapokban, hogy elmerüljük ezen különleges képek világában.