A gazdaság és a hőség: Kihívások a klímaváltozás korában
Újabb hőhullám vár ránk, és a jelek egyre világosabbá válnak: a globális felmelegedés nem csupán átmeneti jelenség, hanem tartós problémává alakul. Az előrejelzések alapján várható, hogy Magyarországon 40 fok körüli hőmérsékletekkel kell számolni, míg Dél-Európában ennél is emelkedettebb hőség várható. Ez az idei nyár második jelentős hőhulláma, de Dél-Európában a kánikula szinte folyamatosan jelen van, mely együtt jár a szárazság pusztító hatásaival.
A hőség már nem csupán kényelmetlenséget okoz, hanem kalkulálható gazdasági kockázatot is jelent, amelynek kezelése még mindig megoldásra vár. A klimaőrzésre irányuló eddigi törekvések mellett egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az extrém időjárási viszonyoknak számos negatív hatása van a munkaerőre és az őket támogató berendezések működésére is. Az agrárszektor, amely a magyar gazdaság egyik alappillére, máris érzékeli a szárazság következményeit; a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb becslései szerint a második negyedéves GDP növekedés csupán 0,4 százalékos volt, amelynek oka a csökkenő agrárkibocsátás.
A vízhiány különösen súlyos következményekkel járhat nemcsak a mezőgazdaságra, hanem az energiatermelésre is. A paksi atomerőmű, mely az ország áramtermelésének közel 40 százalékát biztosítja, a vízmenedzsmentre támaszkodik. A nyári hőség, mellyel kapcsolatban az áramfogyasztás is megnő a légkondicionálók miatt, arra kényszerítette a hatóságokat, hogy csökkentsék az erőmű egyes blokkjainak teljesítményét. A legfrissebb intézkedések szerint már a Duna hőmérséklete miatt a hármas blokk leállítását is szükségesnek látták, súlyosan korlátozva ezzel az energiatermelést.
Az aszály nemcsak a mezőgazdaságban költséges, hanem a szállítmányozásban is komoly kihívásokat támaszt. A Duna vízszintje annyira alkalmatlanná vált a közlekedésre, hogy egy biciklis Budapesttől Vácig a vízmegmaradt mederben mozgott, amely nemcsak a kerékpárosok, hanem a vízi áruszállítók munkáját is megnehezíti. Az aszály és a vízhiány következtében az európai folyók hajózási kapacitása már most is drasztikusan csökkent.
A gazdasági hatásai, amelyeket a hőségek és az aszályok okoznak, egyre inkább összehasonlíthatóak a Covid-járvány következményeivel, mutatott rá Carsten Brzeski, az ING szakértője. Az egész földrészen érzékelhető hőhullámok nemcsak Magyarországot, hanem Európa más államait is komoly gazdasági kihívások elé állítják, így a kormányoknak sürgős intézkedéseket kell kidolgozniuk a fenntartható megoldások érdekében.
A jövőbeli kihívások fényében a gazdasági politikáknak és a klímapolitikának egyaránt rugalmasnak kell lennie, hogy sikerüljön alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez, és minimalizálni a hőségnek és aszálynak számos szektorális hatását.