Orbánék Felkészültsége és a Klímaváltozás Hatásai
Bóka János, a Fidesz új frakcióvezetője éles kritikát fogalmazott meg a Tisza-kormány klímaváltozással kapcsolatos intézkedéseiről, hangsúlyozva, hogy a kormánynak előre kellett volna látnia az energiaválságot, és megfelelő lépéseket kellett volna tennie. Szerinte a jelenlegi helyzet, amelyet a paksi atomerőmű kényszerű részleges leállítása is jelez, a kormány kapkodásának, felkészületlenségének és alkalmatlanságának eredménye.
Németh Balázs, fideszes parlamenti képviselő is arról beszélt, hogy már július elején látható volt a probléma, amikor a Dunát ressó érte. Fontos kiemelni, hogy az Orbán-kormány prioritásai között a fenntarthatóságra vonatkozó energetikai beruházások az utolsó helyen álltak. Ezzel szemben a kormány hatalmas mennyiségű közpénzt fordított arra, hogy a klímaváltozásról való komoly diskurzusokat háttérbe szorítsa, míg akik komolyan foglalkoztak e kérdésekkel, azok a hatalom által még a „libernyákok” címkét is megkapták.
A Kormányzati Hiba következményei
Orbán Viktor nemrégiben a parlamentben azt nyilatkozta, hogy a Duna vízhozama olyan jelentős, hogy „öt másodperc alatt többet hoz, mint egy akkumulátorgyár egész éves szükséglete”. Azonban Keresztes László Lóránt ellenzéki képviselő figyelmeztetésére válaszul, miszerint a víziközmű-rendszer összeomlása várható, Orbán állítása komoly tévedésnek bizonyult. A kormány folyamatosan többet költött az ipar vízigényeire, szemben az ivóvízellátásra vonatkozó rendszer karbantartásával.
A választási vereség utáni első interjújában Orbán a legnagyobb kormányzati kudarcnak nevezte a Paks 2 megépítésének elmaradását, ami szintén függött volna a dunai vízhűtéssel tervezett erőműtől. Lázár János, aki a választások óta önkritikus megjegyzéseket tett, szintén felelősséget vállalt a vízkezeléssel kapcsolatos mulasztásért, amelyről megjegyezte, hogy a kormány évtizedek óta nem épített megfelelő víztározókat.
Az Alapvető Hivatalok Megszüntetése és a Klímaügy
Bár a 2010 előtti Magyarországon még léteztek szakmai irányítás alatt álló környezetvédelmi minisztériumok, az Orbán-kormány alatt ezek a hatóságok megszűntek, és a környezetvédelmi feladatokat a kormányhivatalok átvették. 2019 szeptemberében az ellenzéki pártok tartottak volna parlamenti ülést az ENSZ klímacsúcsáról, ám a Fidesz-KDNP ezt egy kampányfogásnak minősítette, és a képviselők távolmaradtak.
A klímaváltozás elleni intézkedések ügyében a Fidesz kommunikációja fokozatosan az „ellenzéki hisztériának” való gúnyolódás irányába terelődött. Bayer Zsolt, a párt prominens publicistája éppen tavasszal hangoztatta, hogy a klímaváltozás pusztán üzleti lehetőségeket kínál, mellyel a „zöldpolitika” fedőszervként működik. Különböző szakértők és médiamunkások is folyamatosan próbálták a klímaügyet a bevándorlás elleni kampány részeként kezelni.
Elekciós Taktikázás és Klímaváltozás
2020 elején Magyarország vétózta meg az EU klímacéljait, amelyek 2050-re nullára kívánták csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A Fidesz-KDNP képviselői a 2030-as 60%-os csökkentést is elutasították, így a kommunikációs stratégiájuk a klímaválság elbagatellizálására összpontosított. Az új generációs klímastratégia már nem csupán gúnyolódás formájában, hanem komoly radikális átalakításokkal próbálta meg hirdetni az „új világ” vízióját, amit a globális arisztokrácia tervezett.
2023 már eddig is számos esetet mutatott, amikor a Fidesz kommunikációja a klímaügyet egyre inkább a társadalom alapértékeinek fenyegetéseként igyekezett bemutatni, és manipulált videók, valamint félrevezető állítások révén hergelte a közvéleményt. A politikai hatalom tehát nemcsak a klímaváltozás kérdésére, hanem az emberek életére is komoly hatással van, és a várható következmények figyelembevétele elengedhetetlen a jövő fényében.