A Duna vízszintje apad, mi a helyzet a Tiszával? Az akkumulátorgyártás jövője Magyarországon
A Fidesz-kormány átfogó környezeti vizsgálatok nélkül fogadta el az akkumulátorgyártási stratégiát, miközben az új kormánynak most kell szembenéznie az energiaválsággal a hazai akkumulátoripar jövője kapcsán. A problémát tovább súlyosbítja a Duna apadása, amely vízellátási krízist idézett elő, és megkérdőjelezte a nagy ipari fogyasztók, mint például az akkumulátorgyárak működését.
Ez a helyzet végre rákényszerítheti a döntéshozókat arra, hogy alaposan mérlegeljék a jelenleg mintegy 47 hazai akkumulátorcég, ezek közül a fele veszélyes vegyszereket használó vállalkozás, összesített víz- és energiaigényét. Az ügyvezető nyilatkozatai, miszerint a komáromi SK cellagyár vízigénye csekély a Duna kapacitásához képest, már nem tűnnek meggyőzőnek. A gyár napi 10 ezer köbmétert fogyaszt, miközben a Duna vízhozama 2026. augusztus 2-án Vácnál mindössze 583 köbméter volt másodpercenként.
Komáromban három akkumulátoripari üzem működik, mindegyik parti szűrésű kutakból nyeri a vízellátást, így a Duna apadása közvetetten a lakosság vízellátását is érinti. A helyzet sürgeti az akkumulátorgyárakat, hogy bejelentéseket tegyenek önkorlátozásaikról: a CATL 30, az EcoPro 20 százalékkal csökkenti energiafogyasztását, míg a Samsung SDI az ivóvízhasználatát 50%-kal mérsékli. Érdekes módon, a gyár vízfogyasztásának csupán 5,4%-a ivóvíz, a többi technológiai víz.
A Duna, a vízügyi és hidrológiai trendek figyelembevételének hiánya, a 2020-2022 közötti időszakban, amikor a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiát jogszabályi előírások nélkül fogadták el, a jelenlegi helyzethez vezetett. Politikai és anyagi haszonszerzés reményében a korábbi kormány 1700 milliárd forint közpénzt fektetett be a nagy ázsiai cégek idecsábításába, miközben a helyi munkaerő- vagy beszállítói kvóták kérdése háttérbe szorult. Ennek eredményeképpen Magyarországon kialakult Európa legnagyobb cellagyártási kapacitása ázsiai tulajdonban, helyi beszállítók nélkül és az exportra termelt termékekkel.
Miért fontos a helyzetfelmérés?
A Duna vízszintjének csökkenésével mérhető az akkumulátorgyártás környezetre gyakorolt hatása, így a kérdés nem csupán gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is égető. Az új kormánynak most feladata, hogy a kialakult helyzetre reagáljon, és felmérje a hazai akkumulátoripar valós víz- és energiaigényét, hogy megalapozott döntéseket hozhasson a jövőjéről.
Az akkumulátorgyártás sorsa szoros összefüggésben áll a Duna és a Tisza vízállásával, így a kérdés nem csupán a gyárak működése, hanem a természetes vízkészletek védelme is. Ahhoz, hogy a jövő generációi biztos vízellátással rendelkezzenek, elengedhetetlen a fenntartható gyártási gyakorlatok kialakítása, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontokat.