Két-két napkelte és napnyugta, 17 időzóna nélkül: már csak az anyagiakon múlik az ultratávú repülések elindítása.

Két napkelte és napnyugta: Az ultratávú repülés küszöbén

Az Airbus A350-1000ULR gépe történelmi utazást teljesített Melbourne-ben, amikor is először végrehajtott egyhuzamban 17 ezer kilométeres, 24 órás légi utat Franciaország és Ausztrália között. Az esemény jelentős mérföldkő az ultrahosszú járatok jövőjében, aminek elindulása 2027 októberében várható, ami forradalmasíthatja a légi közlekedést a világon.

Közel hetvenezer ember figyelte élőben a Flightradar24 applikáción a Toulouse és Melbourne közötti kísérleti repülést, amelyet négy tesztpilóta és öt mérnök irányított. Ez a repülés a Qantas ausztrál légitársaság által 2017-ben elindított Sunrise-projekt része, melynek keretében a társaság 12 darab A350-1000ULR repülőt rendelt az Airbustól. A Qantas tervei között szerepel, hogy a hosszabb járatai a jövőben Sydney-t és Melbourne-t összekapcsolják Európával és Észak-Amerikával, a keleti parttal, mindezt 17-20 órás repülési idő mellett.

A Sunrise elnevezés a második világháború idején közlekedtetett Qantas járatokra utal, amelyek az Ausztráliát és Ceylont (jelenlegi Srí Lanka) összekötő utasoknak két napfelkeltét is megmutattak a hosszú, többszöri megállással tarkított repülés során. Ekkoriban ezeket az utakat neveztek el „Double Sunrise”-nak. A légitársaságnak a múltban volt egy Kenguru-útvonala is, amely 1930-as évek végén Nagy-Britanniát és Ausztráliát kötötte össze egy 12 napos, 39 „ugrással” végrehajtott repüléssel.