Változások a bizalmi vagyonkezelés területén: Szigorú ellenőrzés vár ránk
A Tisza Párt legutóbbi korruptionellenes programjának részeként jelentős változtatásokat ígértek a bizalmi vagyonkezelők rendszerében, amelyeket állami felügyelet alá vonnának. E törvényjavaslat célja, hogy új feladatokat rójon az adóhatóságra, ezzel megszüntetve egy korábban kihasználható adóelkerülési kiskaput, amelyet sokan az utolsó pillanatban ki akarnak még használni.
Az AegisLegal jogi iroda, valamint sok más hasonló intézmény sürgeti ügyfeleit, hogy aktivizálják magukat, és foglakozzanak a bizalmi vagyonkezeléssel és a vagyonkezelői alapítványokkal kapcsolatos szerződések felülvizsgálatával. Ennek keretében egyre több szakértő javasolja a meglévő szerződések és megoldások alapos áttekintését, hogy az adóhatóság szempontjából gyanús eseteket elkerülhessék, miközben megpróbálják megtartani az eddigi adóelőnyöket a 2026. augusztus 31-én érvénybe lépő szigorítások előtt.
A bizalmi vagyonkezelés eredeti szerepe
Kármán András pénzügyminiszter elmondása szerint a törvény célja a bizalmi vagyonkezelők adóelkerülési lehetőségeinek kiiktatása anélkül, hogy megváltoztatnák azok eredeti szerepét, amely biztonságot nyújt a családi és vállalkozói vagyonok kezelésében, megőrzésében és öröklésében. A fogalom, amely a római jogban fellelhető (fiducia), lényege, hogy adott esetben valaki a vagyonát átadja egy másik személynek a védelme érdekében.
A bizalmi vagyonkezelést szabályozó angolszász intézmény (trust) már a 12. században is létezett, amikor a keresztes hadjáratokra készülő lovagok bízták másra földjük kezelését. Az idők során a folyamatos fejlődés lehetővé tette a nagy vagyonszerzők, mint például a Rockefeller és Rothschild család vagyonának megőrzését. Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés jogi szabályozása 2014-ben kezdődött, kezdetben viszonylag laza keretek között.
Kihívások és ellentmondások
Kármán András ígérete, miszerint a bizalmi vagyonkezelés szigorításával az adóelkerülési lehetőségeket megszüntetik, merész vállalás, hiszen az eddig alkalmazott eljárások visszamenőleges módosítása jogilag nem lehetséges. Sokan aggódnak amiatt, hogy bizonyos eljárások már eddig is sértették az általános adózási alapelveket, például a rendeltetésszerű joggyakorlást.
A helyzet tehát nemcsak jogi, hanem etikai kérdéseket is felvet, hiszen milyen következményekkel járhat a közeljövőben, amikor a bizalmi vagyonkezelők és alapítványok működése részben átalakul, és az új törvények kérdéseket vetnek fel a jogszerűség és a korrupció megítélésével kapcsolatban.