Lassú vízzel mossa a Tisza az Alkotmánybíróság partjait
Nem forgatta fel fenekestül a Tisza Párt az Alkotmánybíróságot, és egyelőre a Kúria elnöke, Varga Zs. András is a helyén van. A változás lassabb, mint sokan remélték, de érzékelhető.
Ahhoz képest, hogy a választások éjszakáján az Alkotmánybíróság valamennyi tagját elzavarandó Orbán-bábnak nevezte, meglehetős visszafogottságról tett tanúbizonyságot Magyar Péter és pártja. A 15 tagú testületben a nyári Hende Csaba–Sonnenvend Pál csere és az öt új tag – Chronowski Nóra, Kovács András György, Ligeti Miklós, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt – keddi parlamenti megválasztása után továbbra is biztos többségben vannak a magas hivatalukat a NER idején, Orbán Viktor jóváhagyásával elnyert személyek.
Az alkotmánybírák esetében a nyáron bevezetett, pontosabban visszahozott 70 éves felső korhatár és/vagy 12 éves mandátumkorlát ellenére ez még jó ideig így is marad. Bő két évet kell várni arra, hogy átforduljanak az arányok, vagyis a tiszás érában megválasztottak kerüljenek többségbe az Alkotmánybíróságban.
Az alkotmánybírák válogatás nélküli elzavarása helyett választott lassabb tempójú rotáció nem csupán Magyar korábbi felszólítása – május 31-éig mondjanak le –, de a választóknak tett ígéretei alapján is passzivitást jelez. Különösen annak fényében, hogy az az Orbán, aki most „tiszás önkényt” emleget, annak idején nem cicózott ennyit az Ab-vel.
2010-es hatalomra kerülése után nem sokkal – megtorlásul azért, mert az akkori testület ellenszegülni merészelt a 98 százalékos büntetőadó visszamenőleges bevezetésének – arra hivatkozva, hogy „a jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolhatatlanná vált”, a testület hatáskörét rövid úton megcsonkíttatta az akkori fideszes kétharmaddal. A látszatra még annyira sem adott, hogy az Ab létszámát is felturbózta a fideszesek többségbe kerülése érdekében, és korábbi kormánypárti képviselőket is átejtőernyőztetett.