Átalakulnak az okostelefonok: a 4:3 a jó hír, a 900 ezer a rossz
Iparági elemzők egybehangzó várakozásai szerint szemmel láthatóan élénkülni fog a kereslet a hajlítható képernyővel szerelt, ki-becsukható telefonok iránt. A hosszú évek óta elérhető hajtogatható mobilok piacán végül az hozhat áttörést, hogy a Samsung után múlt héten az Apple is bemutatta a könyvhöz, útlevélhez hasonló alakú modelljét.
Pedig a készülékek nem lettek olcsóbbak. Annyi történt, hogy az okosmobilok globális piacának közel felét magáénak tudó két legnagyobb gyártó a korábbiaktól valamelyest eltérő méretben-formában hoz a piacra új modelleket.
Az első olyan telefont, amelynek képernyője hajlékony volt, 2018-ban a korábban senki által nem ismert, azóta csődbe ment kínai Royole mutatta be. A rákövetkező évben előbb az amerikai szankciók által akkor már félig megbénított Huawei, majd a legnagyobb mobilgyártóként a Samsung állt elő hasonló modellel.
A koronavírus-járvány ipari-logisztikai mellékhatásaival nehezített években megjelent hajlítható készülékek eleinte inkább technológiai demonstrációnak voltak tekinthetők: a gyártói kommunikáció gyakran többet üzent arról, hogy „mi ilyet is tudunk gyártani”, mint arról, hogy „te mire fogod tudni használni”.
A kinyitható telefon különféle társadalmi rétegekben vált státuszszimbólummá, gyakran lehetett látni kifejezetten nem tehetős emberek kezében is, hiszen ennek segítségével egy mozdulattal lehetett megüzenni a környezetnek: telik hétszázezres–egymilliós mobilra.
A varázs általában addig tartott, amíg valaki elég bátor volt ahhoz, hogy megkérdezze: mégis mivel tud ez többet, mint egy hagyományos mobil? Bár valódi válaszok régóta léteznek, a legtöbben ilyenkor nem jutnak tovább annál, mint hogy azt mondják: filmeznek, videóznak rajta, „nagyban”.