Méltó helyet kaphat végre a koronázási palást a Nemzeti Múzeumban
Elsőként tekinthették meg az érdeklődők, milyen lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban az a terem, amelyben a koronázási palástot állítják ki. A helyiség várhatóan az év végén nyílhat meg a nagyközönség előtt.
A terem kialakítása 800 millió forintba kerül. L. Simon László, a múzeum korábbi főigazgatója szerint ez az összeg soknak hangzik, de Magyarország legfontosabb múzeumi műtárgyáról van szó. Álláspontja szerint a XI. századi, nagy valószínűséggel Szent Istvánhoz köthető palást a magyar koronázási jelvények talán legautentikusabb darabja, amely nemzetközi viszonylatban is ritkaságnak számít, ezért nagyobb szerepet kellene kapnia az intézményben.
A korábbi főigazgató szerint szükséges, hogy a múzeumoknak legyen egy-egy kiemelt műtárgyuk, amely köré a kommunikációjukat építhetik. L. Simon László még főigazgatóként a palástot választotta a múzeum logójául, és Tóth Endre tollából megjelentetett egy aktualizált, gazdagon illusztrált kötetet a palást történetéről és ikonográfiájáról. Ebbe a sorba illeszkedett a palástot őrző terem újjáépítésének terve is, amely azonban a leváltásával megakadt.
A terem jelenleg még abban az állapotban látható, ahogyan 1987-ben berendezték a kilenc évvel korábban az Amerikai Egyesült Államokból hazahozott koronázási jelvények – a Szent Korona, a jogar, az országalma, a kard és a koronázási palást – számára. Pontosabban úgy, ahogyan az első Orbán-kormány hagyta, amikor az ezredfordulón a Parlamentbe vitette azokat.
A palást akkor azért maradt a Nemzeti Múzeumban, mert a rendkívül kényes műtárgy mozgatását és biztonságos bemutatását az új helyszínen, a múzeumi sztenderdeknek nem megfelelő országházi kupolateremben nem vállalták.