Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulás egyes szabályait
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulás megállapítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések egy részét. A döntés értelmében a Budaörsre vonatkozó konkrét tétel azonnal érvénytelenné válik, a törvény és a miniszteri rendelet többi érintett része pedig 2026. december 31-ig marad hatályban, addig kell az Országgyűlésnek rendeznie a szabályozást.
Budaörs város másfél éve nyújtott be panaszt amiatt, hogy rendszeresen nettó befizetője a központi költségvetésnek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy nagyságrendileg nyolc év alatt már több mint 5 milliárd forinttal többet fizetett be a központi költségvetésbe, mint amit támogatásként kapott.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a korábbi, 2024-es határozattal ellentétesen a kormány előterjesztésére a Fidesz-többségű Országgyűlés a költségvetési törvényt kiegészítette azzal, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt nem kell alkalmazni a szolidaritási hozzájárulás megállapítására vonatkozó eljárásokban. A pénzügyminiszter mérlegelési joga megszűnt, és a nemzetgazdasági miniszteri rendelet minden önkormányzatra egyedi rendelkezést hozva egyszerűen deklarálja annak összegét.
A szolidaritási hozzájárulás megállapítására és levonására irányuló eljárás nemcsak kikerült az említett törvény hatálya alól, hanem arra semmilyen más, egyedi közigazgatási hatósági döntéshozatalra vonatkozó törvényi szabályozás sem alkalmazható. Ezzel a jogalkotó megszüntette az eljárás egyedi ügy és egyedi ügyintézés jellegét, így nemcsak egy konkrét törvény hatálya alól vonta ki a szabályozást, hanem az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének hatálya alól is, amely a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogról szól. Ez ellehetetleníti azt is, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás kötelezettje a fizetési kötelezettsége jogalapját és összegszerűségét jogorvoslati eljárásban vitassa, ideértve a bírói út igénybevételét is.
Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette nemcsak a Budaörsre vonatkozó konkrét sort a törvény mellékletében, hanem azt a mondatot is, amely felhatalmazást adott az államháztartásért felelős miniszternek, hogy rendeletben tegye közzé az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegét.
Az indoklás hozzáfűzi: amennyiben a jogalkotó a jelenlegi vagy ahhoz hasonló szisztéma fenntartása mellett dönt, biztosítani kell, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás kötelezettje a hozzájárulás összegének megállapítására, illetve nettó finanszírozás keretében történő levonására irányuló eljárásban gyakorolhassa azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a szolidaritási hozzájárulás jogalapját és összegszerűségét vitathassa.
A döntéshez párhuzamos indoklást fűzött Horváth Attila alkotmánybíró, aki egyetértett a határozattal, de vitatta annak időbeli hatályát. Álláspontja szerint míg az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozóval szemben alkalmazott eljárás Alaptörvény-ellenes volt, ugyanezen Alaptörvény-ellenes eljárásban, ugyanazon szempontrendszer alapján megállapított fizetési kötelezettség a többi érintett önkormányzat tekintetében változatlanul fennmarad ez év végéig, és ezt nem tartja szerencsésnek.
Az Alkotmánybíróság első ízben ülésezett és döntött a szeptember 1-től elnökhelyettessé megválasztott Czine Ágnes vezetésével, még 11 fővel, tehát az új tagok nélkül.