Rövid távon fájni fog az inflációs cél csökkentése, az a kérdés, mennyire
A Monetáris Tanács arról döntött, hogy a jegybank középtávú inflációs célját 2,5 százalékban határozza meg – jelentette be a jegybank a tanács szeptember 22-ei ülése után. Az új inflációs cél 2028. január 1-jétől lép érvénybe. A jelenlegi cél 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval. A toleranciasáv mérete nem változik.
Az inflációs cél csökkentéséről Varga Mihály jegybankelnök külön beszélt a döntést követő sajtótájékoztatón, a döntésről külön közleményt adtak ki, illetve a jegybank előre publikálta a két nappal később megjelenő Inflációs jelentésének vonatkozó, elemző, magyarázó fejezetét.
A jegybanki értékelés alapvetően az uralkodó nemzetközi szakmai megközelítést alkalmazza. Ezen túl a jegybanki stáb külön Magyarországra vonatkozó modellezést végzett a várható hatásokról.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az inflációs cél 3-ról 2,5 százalékra csökkentése a szigorúbb jegybanki politikán keresztül csak minimálisan lassítja a gazdasági növekedést. A rosszabb forgatókönyvben az átállási áldozat kétszer nagyobb. Az új cél elérése közepette a kormány nem osztogathat, és nem erőltetheti a béremeléseket, az ütem ugyanis még mindig túl gyors.
Ami a pozitívumokat illeti, az általánosan elfogadott értékelés szerint az árstabilitás és a relatíve alacsony infláció jó dolog. Némi inflációra szükség van, a gazdaság nem statikus, a szereplőknek tudniuk kell kezelni például a felmerülő költségemelkedéseket, bérezési helyzeteket. És kell némi infláció, nehogy defláció alakuljon ki, az ugyanis – bár első pillantásra jól hangozhat – rossz: ha csökkennek az árak, akkor csökkennek a vállalkozások bevételei, amire a költségeik csökkentésével reagálnak, tehát csökkennek a keresetek, nő a munkanélküliség.
Nincs kőbe vésett szabály arra, pontosan mi volna az ideális inflációs mérték – ez a szóban forgó gazdaság fejlettségi szintjétől is függ. A fejlett gazdaságok, illetve a fejlettebbnek tekinthető feltörekvő gazdaságok jellemzően 2 százalékra vagy akörüli értékre lőnek. A magyar 3 százalékos cél még régiós összehasonlításban is magasnak számít.