„Felszabadító, hogy véget ért az embertelen rendszer, de most jön a további ezernyi kérdés”
Már egészen fiatalon a Katona József Színház ünnepelt sztárrendezője lett Tarnóczi Jakab, bekerült a művészeti tanácsba is, most mégis felmondott. Arról is kérdeztük, miért döntött így, hogyan látja a Z generáció a Fidesz bukását, és miben élik máshogy az életüket a mostani fiatalok.
Kevés rendező használ Magyarországon annyira felismerhető formanyelvet, mint ő: ha egy színházi embert csak úgy leejtenének egy előadására, alighanem hamar tudná, hogy az egy Tarnóczi Jakab-rendezés. Arra a kérdésre, hogy tudatosan törekedett-e erre az elmúlt években, azt válaszolta: nem, de örül neki. Hozzátette, a német nyelvterületen, illetve a nemzetközi piacon már nem is nagyon tud megmaradni egy színházi alkotó, ha nem felismerhető, amit csinál.
Úgy fogalmazott: a nemzetközi piacon csak azok a rendezők tudnak sztárrá válni, akiknek olyan egyedi, sajátos és erőteljes formanyelve van, hogy az a megbízót és a nézőt is izgatja. Azt is elmondta, úgy érzi, neki ennél különbözőbbek az előadásai, és nem is törekszik erre az egységességre, mert annál több minden érdekli. Itthon inkább szerzői módon dolgozik, míg német nyelvterületen inkább alkalmazott rendezőnek érzi magát.
Arra a felvetésre, hogy szarkasztikusan vagy csalódottan használja-e a piac, taggelés, labelezés, megbízó szavakat, azt válaszolta: nem, tényszerű igyekszik lenni. Szerinte a filmeknél is így van: a legjobban azoknak a rendezőknek az új filmjeit várják az emberek, akiknek megvan ez a sajátos formanyelvük.
Tarnóczi Jakab 1994-ben született Salgótarjánban, alapítója a város Zenthe Ferencről elnevezett színházának. 2014-ben vették fel Ascher Tamás zenés színházi rendezőosztályába a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2019-es diplomázása után egy évig volt szabadúszó, 2020-ban leszerződött a Katona József Színházba, hamarosan pedig a művészeti tanács tagja is lett. Melancholy Rooms című katonás előadását 2023-ban meghívták a hamburgi Lessingtage fesztiválra, ez után több rendezői felkérést is kapott német nyelvterületen: rendezett Aachenben, a Schauspielhaus Grazban, a Residenztheater Münchenben, jelenleg pedig a Düsseldorfer Schauspielhausban készül egy premierre.
A Színházi Kritikusok Céhe 2019-ben őt választotta a legígéretesebb pályakezdőnek, 2023-ban megkapta a Junior Prima-díjat, 2025-ben pedig Ausztria legfontosabb színházi díjára, a Nestroyra jelölték. 2021 óta tanít a Freeszfe-n. Felmondása után még megrendezi utolsó, Queenland című előadását a Katonában, amelynek 2027. február 6-án lesz a bemutatója.
Arra a kérdésre, hogy külföldön azért nem adják oda csak úgy a nagyszínpadot, itthon viszont úgy tűnt, jött egy ismeretlen srác, és azonnal berobbant az ország legnevesebb színházának nagyszínpadán, azt válaszolta: mielőtt a nagyszínpadra került, volt előadása a Sufniban és a Kamrában is. Az első nagyszínpadi munkája a Melancholy Rooms volt, amely szokatlan előadás volt, már csak azért is, mert nemigen beszéltek benne a színészek, és az sem mindennapi, ha úgy vágnak bele egy produkcióba, hogy nincs szövegkönyv. Ezt annak köszönhette, hogy Máté Gábor igazgató megbízott benne, mert kockázatot vállalt – nemcsak vele, egy csomó más bemutatóval is. Az ő vezetői módszere az volt, hogy számára megbízható embereket hívott meg, és a lehető legszabadabb teret biztosította a számukra.
Arra, hogy ez a „berobbanás” csakis sikerélményt adott-e, vagy volt benne valami félelmetes is, azt mondta: erre csak tavaly, a Rekviem próbái közben gondolt, amikor elkezdett azon gondolkodni, hamarosan nem lesz már a Katona társulati tagja. Szirtes Ágival próbált, és amikor 15-16 évesen Salgótarjánból feljött Budapestre, sem a Katonáról nem tudott semmit, sem az Ivanovról, az első előadásról, amire ebben a színházban beült. Nagyon nagy hatással volt rá Szirtes Ági játéka: fogalma sem volt, ki ez a színésznő, de látta, hogy csodálatos. Hozzátette: amikor felveszik az embert az egyetemre, a legtöbb ember elkezdi elfelejteni, hogyan nézett kívülről a szakmára. Ugyanez volt akkor is, amikor az egyetem utolsó évében a Katonába jött: a konkrét feladatra koncentrált. Most, hét év után volt egy ilyen élménye, amikor megütötte, hogy ő írt egy szerepet Szirtes Áginak, ő most az ő sorait mondja, és be fognak jönni emberek, hogy ezt megnézzék.