Átlagkeresettel öt évvel többet kell dolgozni egy 70 négyzetméteres lakásért, mint húsz évvel ezelőtt
A kormány Wekerle néven készülő lakásépítési programja hivatott enyhíteni a lakhatási és energiaválságot, ám hogy ez érdemben csillapítja-e a lakhatási gondokat, egyelőre nyitott kérdés. Az viszont már most kijelenthető, hogy energiahatékonysági szempontból csak korlátozott hatása lesz.
Ennek az az oka, hogy bár az új építésű lakásokra vonatkozó energiahatékonysági szabványok már jelenleg is jónak számítanak, a program a több mint négymilliós hazai lakásállomány összképén kevésbé javíthat – fejtette ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakértője, Illésné Szécsi Ilona.
Ehhez az kellene, hogy a sürgősen felújítandó 2,5 milliónyi lakással is kezdjenek valamit. A szakértő jelezte: a korábbi lakásfelújítási programok jórészt leálltak, a családi házak energetikai korszerűsítését célzó, nagy reményekkel bő két éve meghirdetett otthonfelújítási program pedig a bürokratikus ügyintézés miatt soha nem indult be igazán. Pedig a benne foglalt 30 százalékos energiamegtakarítási elvárás előremutató. A MEHI már kidolgozott javaslatokat a program átalakítására, amelyeket el is juttatott a döntéshozóknak.
Energiahatékonyság: terv és valóság
Nagyobb lökést adhat az energiatakarékosságnak a társasházak energetikai korszerűsítése, ám erre hosszú évek óta nincs célzott, országos állami kezdeményezés. Csupán a főváros indította el a Budapesti Zöld Panelprogramot.
Hasonló, széles körű projekt nemcsak a CO2-kibocsátás-csökkentési célok elérését segítené, de hozzájárulhatna az energiaszuverenitás javításához is, az általános lakókomfortról nem is beszélve. Ezért is fontos, hogy milyen tartalommal nyújtja majd be az ország a Nemzeti Épületfelújítási Tervet az Európai Uniónak.