Egy listára került Gyurcsány Ferenc, Magyar Péter és Orbán Viktor, az Integritás Hatóság új rendszerrel szűri a vagyonnyilatkozat-tevőket
Az Integritás Hatóság új kockázatértékelési rendszert dolgozott ki a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére, amelynek legmagasabb kockázati kategóriájába jelenleg 551 nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy tartozik – írja a 24.hu.
Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen elmondta: a vagyonnyilatkozati kötelezettség mintegy százezer embert érint, ám évente ennyi nyilatkozat közvetlen ellenőrzése egyrészt lehetetlen, másrészt értelmetlen lenne, ezért dolgozták ki a kockázatértékelési rendszert, amely segít eldönteni, mely ügyek igényelnek nagyobb figyelmet.
A legmagasabb kockázati kategóriába tartozók között van Orbán Viktor, Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc, Sulyok Tamás, Kövér László, Pintér Sándor, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Lázár János, Gulyás Gergely, Polt Péter, Péterfalvi Attila, Lánczi Tamás és Hadházy Ákos, valamint a hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál, továbbá a nemrég letartóztatott Seszták Miklós és Hankó Balázs is.
Az Integritás Hatóság a kockázatértékelést több mint kétszáz mutató alapján végzi. A magas kockázati besorolás önmagában nem jelent vagyonnyilatkozati jogsértést – a miniszterelnöki tisztség például azért is jár ezzel, mert rendkívül jelentős közhatalom, döntési jogkör és felelősség kapcsolódik hozzá.
A legmagasabb kockázati kategóriába kerülés nem jelenti automatikusan azt sem, hogy minden érintettnél teljes körű ellenőrzés indul. A hatóság tervei szerint lesz olyan kockázati besorolás, amelynél teljes ellenőrzést végeznek, máshol szúrópróbaszerű vizsgálatok következhetnek.
Mivel a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők más szerkezetű és adattartalmú vagyonnyilatkozatot töltenek ki, számukra külön rendszert kell kialakítani, ahogy azok számára is, akiknek a vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
A hatóság várakozásai szerint egy-egy személy vagyonnyilatkozatának ellenőrzése három–hat hónapig tarthat, de párhuzamosan több vizsgálat is zajlik majd. Kevés vagyonelemmel rendelkező személy esetében rövidebb lehet az eljárás, nagyobb vagy bonyolultabb vagyonnál hosszabb időre lehet szükség, a feldolgozás hosszát pedig a digitalizáció rövidítheti.
A vagyonnyilatkozatban csak azokat a vagyonelemeket és vagyoni érdekeltségeket kell feltüntetni, amelyeket az adott jogszabály előír, és a hatóság csak azt vizsgálja, hogy az érintett a meghatározott adattartalomnak megfelelő, teljes és valós nyilatkozatot tett-e.
Mivel a vagyonnyilatkozati rendszer hatékonyságának egyik fontos feltétele, hogy a különböző állami szerveknél rendelkezésre álló információk valamilyen módon találkozzanak egymással, Biró Ferenc Pál egy olyan egyeztető fórum létrehozását javasolja az antikorrupciós területen működő hatóságok számára, amely lehetővé tenné a rendszeres koordinációt.