Direkt utasításokkal irányította a fideszes agrártárca a vadak túlszaporodásához vezető vadászbizniszt
Az állami erdészetek és nemzeti parkok a minisztérium direktívái mentén közreműködtek abban, hogy a vadászati jogosultság Fidesz-közeli társaságokhoz kerüljön. A szakmaiatlan döntések sok vadászt megkárosítottak, a túlszaporodott vadak a gazdáknak ma is óriási károkat okoznak.
A legnagyobb nyári aszály idején kereste meg a szerkesztőséget egy beregi gazda azzal, hogy a vadak száz százalékban ellehetetlenítik a mezőgazdasági termelést a Lónyától Tarpáig tartó síkságon. Felmerült a kérdés, hogy nem inkább a vízhiány sújtja-e az agráriumot, de Király Márk azt mondta, számukra a vadlétszám a nagyobb probléma.
„Sokan a vad miatt fontolgatják, hogy felhagynak a termeléssel” – mondta keserűen a fiatalember. A 41-es főút mellett minden este történik vadbaleset, mivel több száz egyedből álló szarvascsordák járják a határt. „Harminc hektáron vetettünk napraforgót, ebből 6 hektár a földdel egyenlő, így már most 3,5–4 millió forint a kár” – sorolta a veszteségeket a gazda júliusban. A vadak szeptemberre már 9–10 hektárt vittek el.
Úgy tűnik, a panasz eljutott az agrártárcához is, hiszen Bóna Szabolcs miniszter szeptember elején közölte: nem megfelelően működik a vadgazdálkodás és az állományszabályozás, ezért hozzá kell nyúlni a vadászati törvényhez és a vadászat szabályozásához.
Valójában ennél sokkal többről van szó. A tervezett jogalkotással átszabhatják a kereteket, és módosíthatják azokat a döntéseket, amelyek 2016 óta a vadászterületek jelentős részét elvették az addigi jogosultaktól, és amely döntésekkel a vadászati jogot mint vagyoni értékű jogot átjátszották az Orbán-kormányhoz közel álló szereplőkhöz. A szerkesztőséghez az elmúlt években többször is érkeztek jelzések a megkérdőjelezhető döntésekről, most azonban egy olyan dokumentum is a birtokunkba jutott, amely szerint a fideszes agrártárca közvetlen utasításokkal irányította a folyamatot.
A politikai befolyásolásra az kínálta a lehetőséget, hogy a vadászati jog Magyarországon alapvetően a földtulajdonhoz kötődik, és a földtulajdonosok közössége dönti el, miként hasznosítják ezt a jogot. Ehhez összehívnak egy gyűlést, amelyen a megjelentek a tulajdoni hányaduk arányában, szavazattöbbséggel hozzák meg a határozatot.