Bongor: Még mindig ünnepelni lehetne azt, hogy nincs már hatalmon a Fidesz
Október 8-án mutatják be a mozik az Extázis Uncut című filmet, amely Bongor tavalyi, súlyos kérdéseket tárgyaló albumának különös műfajú filmváltozata. Az interjúban szó esik arról, milyen volt a saját élete eseményeit színészek által eljátszva látni, lehet-e alkohol nélkül alkotni, és mikor érkezik az új kormányt kritizáló dal.
Bongor elmondta: egyáltalán nem számított arra, hogy a zenei karrierjében ilyen változások lesznek. Azt gondolta, talán húsz év múlva sikerül félig megtölteni a Budapest Parkot, és már annak is örülne. Ehhez képest teltház volt, a fesztiválokon is sokkal többen voltak a koncertjein. Elképesztőnek nevezte, hogy milyen tömegeket mozgatott meg ez a lemez. Hozzátette: rengeteg podcastben volt vendég, rengeteg interjút adott, a filmforgatás pedig akkor kezdődött, amikor a kislánya, Lujza még csak öt-hat hetes volt. Mindeközben benne is sok változás ment végbe: halad előre a felépülésében, és újabb kérdések fogalmazódnak meg benne.
Mivel a lemeze a függőséggel és a traumáival való küzdelméről szól, rendszeresen részt vesz az addikcióról és a felépülésről szóló beszélgetésekben. Arra a kérdésre, hogy érez-e emiatt felelősséget, és kapott-e visszajelzést arról, hogy valaki a lemez hatására változtatott az életén, azt válaszolta: igen, volt, akinek ez megerősítést adott abban, hogy jó úton jár. Amikor a lemez készült, már sejtette, hogy ez a téma komoly felelősséggel jár, de amikor tudatosította magában, hogyan működik a függőség, hogyan gondolkodik egy függő személy, akkor értette meg igazán, hogy ez pontosan mit takar. Ha valaki ennek az albumnak a hatására lépett a józanság útjára, azzal egy picit belé helyezte a bizalmát. Ha pedig azt látná, hogy ő visszaesik, akkor megkérdőjelezheti, hogy egyáltalán mi értelme van az egésznek. Neki is vannak olyan példaképei, akiknek a visszaesése nagyon megviselné.
A példaképei között említette az addiktológusát, aki maga is felépülő, illetve néhányan az anonim csoportokban is vannak, akik szintén nagyon hosszú ideje józanok. Emellett a Bat Country nevű YouTube-csatornát ajánlja azoknak, akik tudnak angolul: egy brit férfi osztja meg a tapasztalatait a saját alkoholizmusáról és a józanságról, olyan mélységekben és összefüggésekben, amivel nagyon ritkán találkozik.
Arra a felvetésre, hogy van egy romantikus elképzelés, miszerint a művész akkor alkot igazán, ha valamilyen mámoros állapotban van, és hogy a józanság visszavett-e a kreativitásából, Bongor azt mondta: ő is sokáig áltatta magát ezzel, és kétségtelen, hogy így is lehet alkotni, sőt azt is megkockáztatja, hogy az ember így bizonyos helyekre gyorsabban el tud jutni a saját elméjében. De azt is látni kell, hogy aki olyan alkoholizmussal küzd, mint amivel ő küzdött, annak az is óriási munka és rengeteg erőfeszítés, hogy folyamatosan részeg legyen. Ha a környezet ezt nem nézi jó szemmel, akkor az ember elkezd magyarázatokat kitalálni, hogy miért megy el valahova, mit csinál, miért kell innia. Az egészből kialakul egy hazugságháló, és az alkotás így már utolsó lesz a sorban. Emellett nagyon sok kreatív energiát elvesz, hogy az ember nem tud funkcionálni addig, amíg nem iszik meg valamit. Persze lehet, hogy jön egy mámoros ihlet, amikor egyszer csak kigurul egy szöveg, de aztán az ember másnaposan fekszik napokig. Ha az egészet hosszú távon, maratonként nézi, akkor szerinte józanul sokkal nagyobb teljesítményre képes az ember.