Íjászat a Parlament előtt, úszás a Dunában – megszereztük a 2036-os budapesti olimpia márciusi mestertervét
Magyarország is szerepel azok között az országok között, amelyek kifejezték érdeklődésüket a 2036-os nyári olimpia megrendezése iránt – közölte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). A lehetséges házigazdák listáján Magyarország mellett Németország, India, Katar, Dél-Korea, Dél-Afrika és Törökország is szerepel, a lista október 31-ig még bővülhet.
Karácsony Gergely főpolgármester 2024 novemberében jelentette be, hogy eleget tesz a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság felkérésének, és főpolgármesterként bekapcsolódik egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásba. Akkor arról beszélt, hogy idén szeptember 30-ig kell elkészíteni és társadalmi vitára bocsátani egy részletes és nyilvános, a városfejlesztési terveket is tartalmazó megvalósíthatósági jelentést.
A MOB magyarázata szerint a jelentés azért nem jelent meg mostanáig, mert a NOB a vendéglátó kiválasztására szolgáló folyamat első szakaszát, az úgynevezett tájékozódási folyamatot 2027 márciusáig meghosszabbította.
A mostani bejelentéssel kapcsolatban mind a MOB-ot, mind a fővárost megkérdezték arról, hogy még a kormányváltás előtt vagy már azután, az Orbán-, illetve a Tisza-kormány tudtával adták-e le a jelzést a játékok 2036-os megrendezésének szándékáról. Mindkét helyről azt a választ kapták, hogy a szándék már két éve ismert, a mostani bejelentés lényege mindössze annyi, hogy azt komolyan is veszi a nemzetközi testület.
A MOB elnöke, Gyulay Zsolt több alkalommal is említette, hogy Magyarországnak 2036-ban lehet a legnagyobb esélye a rendezésre, mert azt követően nagyobb lesz az európai konkurencia.
Régóta nyilvánvaló volt, hogy a volt miniszterelnök, Orbán Viktor nem tett le a 2017-ben meghiúsult nagy álmáról, az olimpiarendezésről. Részben ennek érdekében folytatódott azt követően is a sportinfrastruktúra nagy léptékű fejlesztése, és szervezett Magyarország több nemzetközi sporteseményt, legutóbb például az atlétikai világdöntőt. Ennek volt része az is, hogy a tagok sorából kiöregedett Schmitt Pál után nem egy másik sportoló, hanem Fürjes Balázs, a Fidesz-kormány korábbi Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára lett a NOB magyar tagjelöltje, akit 2023 őszén be is választottak a testületbe.
Arról, hogy az akkori kormány és a főváros a háttérben tárgyalásokat kezdett egy esetleges olimpiarendezésről, még a párizsi játékok kezdete előtt, 2024 júniusának végén számolt be a VSquare hírlevele. Ezt követte Karácsony őszi bejelentése a tájékozódás megkezdéséről.
A MOB-nak és a fővárosnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal folytatott párbeszédéhez készült, idén márciusi és áprilisi keltezésű anyagok egyike az úgynevezett mesterterv (Budapest Olympic Masterplan) márciusi – tehát még a Tisza győzelmét hozó választás előtt elkészült – frissítése. Ebből már egyértelműen látszik, hogy a cél a 2036-os olimpia rendezési jogának megszerzése, és nagy vonalakban bemutatja a tervezett magyarországi helyszíneket, valamint felvázolja, hol szükséges határon túli segítséget igénybe venni.
A dokumentumban a NOB elvárásainak megfelelően alapvetésként kezelik, hogy maximálisan kihasználnák a meglévő, világszínvonalú budapesti létesítményeket. Ha nincs rendelkezésre álló létesítmény, vagy nem illeszthető be az olimpiai örökségbe – vagyis olyasmit kellene építeni, ami később nem válik a vendéglátó hasznára –, ideiglenes helyszínt alakítanának ki, vagy a régión belül meglévőket vonnák be. A régiós helyszíneken olimpiai központokat hoznának létre, hogy a faluélményt az ott elhelyezett sportolók is átélhessék. Budapest és a régió ikonikus történelmi helyszíneit is felhasználnák a rendezés során, vagyis a város szövetébe ágyaznák az eseményt, ahogyan azt a párizsi szervezők is tették.