Durva nyomulásba kezdett az USA gázbizniszben a Balkánon, és ez egyre jobban szúrja az EU szemét
Washington a balkáni államokat is elárasztaná LNG-vel, és nagyon komoly, Trump-közeli pozíciókkal szállt be a helyi gázinfrastruktúra-fejlesztésekbe is. Több ügyletnél felmerül a korrupció gyanúja, és az is visszás, hogy a megújulókra sokkal jobban támaszkodó balkáni országok gázfüggővé tétele az uniós csatlakozási követelmények ellen dolgozik.
Az Egyesült Államok régóta jelen van a balkáni energiaszektorban, de a szerepe az elmúlt évben gyökeresen megváltozott. A kilencvenes években még segélyekkel állt be a háborúk által szétdúlt infrastruktúra helyreállítása mögé, majd Joe Biden elnöksége idején az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségén, a USAID-en keresztül indítottak fejlesztési programokat a régióban. Ezek célja a helyi villamosenergia-hálózatok stabilizálása és a megújulóenergia-befektetések segítése volt.
2021-ben Koszovóban indítottak programot, 2023-ban a USAID együttműködési megállapodást írt alá a görög kormánnyal az energiaügyi együttműködés elmélyítéséről és a görög, albán, észak-macedón és koszovói árampiac integrációjáról. A rá következő évben az amerikai ügynökség Bosznia-Hercegovinában is piacintegrációs és tisztaenergia-befektetési programot indított, és támogatta a Horvátországgal közös Déli Interkonnektor csővezeték megépítését, hogy Bosznia el tudjon szakadni az orosz gáztól, mely Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik az országba.
Aztán 2025-ben visszatért Donald Trump, és egyik első intézkedésével megszüntette a USAID-et, így annak minden, a balkáni energiaszektort fejleszteni hivatott programját is. Ezzel azonban Amerika nem távozott a régióból, sőt. Csak átkalibrálta a programját úgy, hogy az támogatás helyett üzletre alapuljon, és végső soron magának Donald Trumpnak és köreinek hozzon hasznot.