Rejtély övezi a köztiszteletben álló legfőbb ügyész távozását
Györgyi Kálmán 1990-ben került a Legfőbb Ügyészség élére. A rendszerváltás idején a pártok úgy döntöttek, hogy nem lehet a korábbi ügyészségi szervezeti kultúrát belülről megújítani, ezért külső jelöltet kerestek. Györgyi Kálmán akkor az ELTE jogi karának dékánja volt, és annak ellenére, hogy több mint húsz éve az MSZMP tagja volt, valamennyi párt kompetens és politikailag pártatlan személynek tartotta.
Fejes Péter példaként emlegette elődeit
Fejes Péter legfőbb ügyész-jelöltként tett első nyilatkozatában hitet tett a Polt Péter előtti és két kinevezése közötti időszak vezetői mellett. Azt mondta, soha nem gondolta volna, hogy egyszer felvetődik annak lehetősége, hogy a köztiszteletnek örvendő és általa is nagyon nagyra becsült Györgyi Kálmán és Kovács Tamás utódja lehet.
Az ügyészség egykori társadalmi megbecsültségéről
A régi időkre utalva Fejes Péter kifejtette: a legfőbb ügyészi tisztség akkor is mérhetetlenül nagy felelősséggel járt, de az ügyészi szervezet akkor szervezett és fegyelmezett volt, a feladatával foglalkozott, kiváló szakmai színvonalon, és a légkör nem volt megmételyezve. Hozzátette, hogy mindez ma nem mondható el. Az erősen hierarchizált struktúrában működő ügyészség abban az időben társadalmi megbecsültségnek örvendett és politikamentes volt.