Legalább öt év kell a kekvás intézmények visszailleszkedéséhez az uniós pályázati rendszerbe
A héten döntenek a tagállamok képviselői a Magyarországgal szemben 2022 végén elindított jogállamisági eljárás lezárásáról, ezzel csaknem négy év után szabadulnak fel a zárolt uniós pénzek. A felfüggesztés feloldása azonban nem jelenti azt, hogy a korábban kizárt, alapítványi fenntartású intézmények azonnal vissza tudnak illeszkedni az uniós pályázati rendszerbe – derül ki a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezetőjével készült interjúból.
A közvetlenül lehívható források lehívását segítő kormányzati szerv vezetője szerint amikor felfüggesztették a kohéziós pénzeket, átmenetileg fellángolt az érdeklődés a közvetlen források iránt, de gyorsan kiderült, hogy ezek nem csereszabatosak egymással. A helyzetet kifejezetten nehezítette a kekva-hatás: amikor felfüggesztették az alapítványi fenntartású intézmények részvételét az Erasmus és a Horizon programokban, az első hónapokban teljes volt a zavar, sokan azt hitték, mindenki ki van tiltva a Horizonból. Valójában a kekvások semmilyen forrásból nem kaphattak támogatást, a többieknél viszont nem volt korlátozás, és az, hogy pontosan mit lehet és mit nem, néha még az uniós intézményeknek sem volt világos.
A felfüggesztés feloldása után is nehéz lesz a helyzet, szükség lesz egy visszailleszkedési időszakra, mivel azok a konzorciumok, amelyekből kikerültek a modellváltó intézmények, időközben más partnert találtak – gyakran két-három, sokszor ötéves partnerségekről van szó. Az érintett egyetemek komoly erőfeszítéseket tettek kapcsolataik megtartásáért, de a kiírások mentek tovább, és más partnereket kerestek.
A kekvás felfüggesztés hatása legalább öt évig kitart, ha a Bizottság nem nyújt valamilyen kompenzációt. Mivel a kizárás csaknem négy évig tartott, a visszailleszkedés így összesen majdnem egy évtizedet vehet igénybe. Érdemes lenne az Európai Bizottság felé jelezni, hogy valamilyen intézkedéssel segítse a kekvás intézmények visszaintegrálódását. Ennek jogi lehetőségét a Widera nevű uniós program adná meg, amelyben eleve elsőbbséget kapnak a 2004 után csatlakozott országok. Ebben van egy úgynevezett Hop-on facility, amelynek lényege, hogy utólag be lehet ugrani már meglévő partnerségekbe, ezért a konzorpciumnak plusz pénz jár. Valami hasonlót lehetne kérni a korábban kizárt kekvák részére – ha nem kérik, a Bizottság nem fogja magától adni, és ebben az esetben hosszú évekre elhúzódhat a visszailleszkedés. Ez sokat árthat azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek együttműködnek az innovációs hubként funkcionáló egyetemekkel. A kiesést az alternatív támogatások sem tudták megoldani.
2025-ben 10 százalékkal emelkedett az előző évhez képest a közvetlen források lehívásának összege, igaz, még mindig nagyon alacsony számokról van szó: az összes forrás 1,03 százaléka jutott a magyaroknak, miközben az ország az EU lakosságának 2,11 százalékát adja. A következő évre nagyjából 5 százalékos növekedés várható, ami még a kekva miatti kizárásos évet is figyelembe véve nagy eredmény lenne. A következő években hasonló növekedésre lehet számítani, és nagyjából 2029–2030-ra látszik majd, mennyire találta meg az ország önmagát. Az EU közvetlenül lehívható forrásait jobbára hosszú távú projektekre ítélik oda, maga az odaítélés is másfél évig tart.
Ehhez képest mostantól bő egy év maradt a 2021–2027-es költségvetés pályázati kiírásaiból.