Hadijátékkal szimulálták a szakértők, hogyan nézhet ki egy orosz hibrid támadás Európa ellen
Egyre több orosz hátterű hibrid művelet sújtja Európát egy olyan időszakban, amikor a kontinens több válsággal is küzd, miközben Amerika figyelme egyre inkább Ázsia felé fordul. Arra a kérdésre, hogy mit tud kezdeni Európa ezzel a növekvő nyomással, nemcsak az európai fővárosokban keresik a választ: a hazai biztonságpolitika kutatói egy valódi hadijáték, wargame keretein belül próbálták ki a lehetséges döntéseket.
A játéktervezők által a HVG számára készített analóg hadijáték bonyolult társasjátékra emlékeztető szabályrendszerrel adott keretet a szimulációnak. Ebben a gondosan megválasztott orosz hibrid támadásokat az európai szereplőknek kellett kivédeniük, a cél pedig a túlélés volt: elkerülni, hogy bármely országot vagy szektort meg tudjanak bénítani az oroszok, akik a forgatókönyv szerint a célzott gyilkosságtól az ivóvízmérgezésig mindent bevetettek.
A játékban közép-európai országokat és az EU-t képviselő szakértők vettek részt. A kék csapatban Kaiser Ferenc alakította Magyarországot, a Baltikumot Tálas Péter és Bendarzsevszkij Anton játszotta el, az EU koordinációs munkacsoportját pedig többek között Csiki Varga Tamás formálta meg, munkájukat mintegy tucat további neves kolléga segítette. Őket próbálta hibrid műveletekkel bedönteni Oroszország: a piros oldalon Rácz András és Szenes Zoltán alakította Moszkvát, amelynek Kína nevében Matura Tamás nyújtott pénzügyi támogatást.
A wargame egy 2029-re elképzelt forgatókönyvet vázolt fel. Ebben egy aszályos évet hideg tél követ árvizekkel, a Balkánon fokozódó humanitárius válság pedig újabb migrációs nyomást gyakorol Európára. Ezzel párhuzamosan Kína blokád alá vette Tajvant, ami az egészségügyi ellátási láncban okozott hiányt, és elvonta az amúgy is Ázsia felé figyelő Amerika erőforrásait. Európa magára maradt, Oroszország pedig gigantikus hadgyakorlatot tervez a Baltikum határán, miközben aktiválta alvó ügynökeit, hackereit és drónjait, fokozva hibrid műveleteit.
A játék tervezője és vezetője, Bartók András szerint nem sok egyedi akcióról van szó, hanem egy összehangolt hibrid műveletről, amely képes bedönteni európai államokat. A forgatókönyv néhány éve még hipotetikusnak tűnt volna, mára azonban nem tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak. Szenes Zoltán szerint az egyik fő pontatlanság éppen az, hogy nem is feltétlenül kell ennyit várni egy hasonló helyzet bekövetkezéséhez. Bár a vörös csapat nem élt vele, egy európai repülőtér elleni dróntámadás konkrétan benne volt a pakliban – nem sokkal azelőtt, hogy oroszokhoz köthető eszközök a való életben napokra megbénították a lipcsei repteret.
A felvételeken egy igazi válságkezelő központra emlékeztető környezetben zajlik a támadások megtervezése és a védelem összehangolása. A játék azt szemlélteti, hogyan vizsgázhat az európai reziliencia, a társadalmak rugalmas ellenálló képessége, amely a modern konfliktusokkal foglalkozó biztonságpolitika egyik legfontosabb témakörévé vált egy ország védelmével kapcsolatban.
A szakértők a játékon keresztül élőben mutatják be, hogyan dönt Magyarország, ha a Honvédkórház vagy Paks légvédelme között kell választania, és mennyi segítséget ad Németország és Lengyelország Litvániának, ha éhezik az ország. „Országos fogyóversenyt fogunk hirdetni” – mondta a Baltikumot irányító Tálas Péter, miután még nemzetközi segítséggel sem sikerült teljesen helyreállítani a térség élelmiszer-ellátását. A kérdések sora ezzel nem ér véget: a játék azt is vizsgálja, milyen országok és szektorok támadására fókuszálna Oroszország, ha úgy érezné, eljött az ő ideje, mert Európa épp gyengélkedik.
A hadijáték olyan módszer, amelyet kutatásra, oktatásra és döntéstámogatásra is használnak, és éppen azt vizsgálja, amire számítógépes szimulációkkal és matematikai modellekkel nem lehet választ kapni: az emberi döntéseket.