Messze a megállapodástól a következő EU-költségvetés
Az ír elnökség 8 százalékkal csökkentené az Európai Bizottság által javasolt következő hétéves költségvetést. A kutatás, a versenyképesség és az EU külvilágban betöltött szerepe sínylené meg leginkább az alkut, miközben a tagállamoknak jutó agrár- és felzárkóztatási pénzeket nagyrészt megőriznék. A parlamenti tárgyalók nemet mondtak, a fukar országok viszont eközben ennél is nagyobb vágást követelnek.
A ma kezdődő EU-csúcs napirendjének messze legnehezebb témája a következő hétéves költségvetési keretmegállapodásról szóló tárgyalások hatékony előremozdítása. Az ír soros elnökség október 10-én tette le az asztalra az EU 2028–2034-es költségvetésének legújabb tárgyalási tervezetét. A dokumentum 2025-ös árakon 1622 milliárd euró kiadást engedne meg: 141 milliárddal kevesebbet a Bizottság javaslatánál, és további 108 milliárddal kevesebbet a ciprusi elnökség júniusi kompromisszumánál. A tervezet a tagállami álláspontokat próbálja közelíteni, de egyetlen kormányt sem kötelez semmire.
Az Európa-ügyi miniszterek október 13-án már megvitatták előemésztve az állam- és kormányfők az október 15–16-i csúcsára. Méghozzá azzal a világos ambícióval, hogy év végére megszülessen a politikai megállapodás legalább a költségvetés fő számairól.
Thomas Byrne ír Európa-ügyi miniszter szerint egyszerre kell pénzt találni az új európai feladatokra, megvédeni a hagyományos támogatásokat, és figyelembe venni a nemzeti költségvetések korlátait. Az ír elnökség ezért a gazdáknak és régióknak előre elkülönített összegeket védi, a megtakarítások nagyobb részét másutt keresi.
Az év végéig meg kellene egyezniük a huszonheteknek, az első nyilatkozatok szerint ehhez nem lesz elegendő az ír elnökség által közölt dokumentum.