Strasbourgban perelte a magyar államot a CEU, a Tisza-kormány nyitott a megegyezésre
A Közép-európai Egyetem még 2023-ban fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához az őket ellehetetlenítő törvénymódosítások miatt. Az ügyet a kormányváltás után most a Tisza örökölte meg, és a kormány szerint annak sincs akadálya, hogy a CEU újra diplomát adjon Magyarországon.
„A kormány nyitott arra, hogy a CEU újra teljes diplomát és képzést nyújtó egyetem legyen Budapesten, a többi az intézményen múlik” – nyilatkozta néhány héttel ezelőtt Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Közép-európai Egyetem budapesti jövőjével kapcsolatban. A politikus a Kossuth rádiónak megerősítette, hogy a Tisza-kormány jelenleg is tárgyal az intézménnyel, arról viszont nem árult el részleteket, hogy ezek a tárgyalások pontosan miről szólnak. A megbeszélések részben arról a perről zajlanak, melyet a CEU még 2023-ban indított a magyar állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán, és amely jelenleg is zajlik Strasbourgban.
A Közép-Európai Egyetemet egy 2017-es törvénymódosítással üldözte el Budapestről az Orbán-kormány. Az úgynevezett „Lex CEU” feltételül szabta, hogy csak olyan intézmény működhet itthon és adhat külföldi oklevelet, amely a saját hazájában is oktat. Amikor a CEU megpróbált megfelelni a kifejezetten ellene kitalált feltételnek, a magyar kormány azt nem ismerte el, és nem volt hajlandó aláírni a megállapodást New York állammal. Az intézmény végül budapesti épületét megtartva 2019-ben Bécsbe költözött, és annak ellenére sem tért vissza, hogy az Európai Unió bírósága 2020-ban elkaszálta a Lex CEU-t, ami miatt 2021-ben a felsőoktatási törvényt is módosítani kellett.
Ez azonban nem az egyetlen per volt, mely az ügyben indult. A CEU 2023-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságára is panaszt nyújtott be, miután az Alkotmánybíróság elutasította korábbi kereseteit. Az elsőt még a 2017-es Lex CEU miatt adták be, ezt az Ab arra hivatkozva szüntette meg, hogy meg kell várni az EU Bíróságának ítéletét. A CEU később a felsőoktatási törvény 2021-es módosítása miatt is az Alkotmánybírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy az sérti az Alaptörvényben, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított alapvető jogait. Ezt 2023-ban utasította el a testület, az egyetem ezután fordult Strasbourghoz.
A bíróság honlapján fellelhető dokumentum szerint a CEU arra alapozza keresetét, hogy magyarországi tudományos tevékenységének folytatása és/vagy újrakezdése teljes egészében a magyar kormány mérlegelésétől függött, ami sértette az akadémiai szabadságát; a magyar állam megsértette a működéséhez való jogát; kiüresítette a működési engedélyét, hiszen nem tudta Magyarországon folytatni a tevékenységét; megsértette az egyesülési szabadsághoz való jogát; valamint a 2021-es törvénymódosítás rendelkezései diszkriminatívak is voltak.
A strasbourgi testület kifejezetten hosszú idő, három év után döntött úgy, hogy befogadja az egyetem keresetét, a panaszt idén januárban „kommunikálta” a magyar államnak. Ez azt jelenti, hogy megküldte a beadványt az Orbán-kormánynak, választ várva az abban foglaltakra. Információink szerint a strasbourgi bíróság, mint minden hasonló esetben, először arról próbálta meggyőzni a feleket, hogy egyezzenek meg peren kívül. Ezt azonban az Orbán-kabinet néhány nappal az áprilisi országgyűlési választások előtt elutasította. Így most a Tisza-kormányra hárult a feladat, hogy megoldást találjon az eljárásra. Erre időt is kapott: a strasbourgi testület a kormányváltásra tekintettel meghosszabbította a válaszadási határidőt.
A Tisza-kormánynak értelemszerűen két lehetősége maradt: vagy beleáll a perbe, és megkockáztatja, hogy veszít, vagy megegyezik peren kívül. Egyelőre úgy tűnik, hogy az utóbbit választja. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a HVG kérdésére nemcsak megerősítette, hogy folyamatban van a strasbourgi eljárás, hanem azt is elárulta: a kormány nyitott a peren kívüli megegyezésre.
Hogy erre a CEU mit lép, egyelőre nem dőlt el. Carsten Q. Schneider, a CEU ideiglenes elnök-rektora szintén arról beszélt, az egyetem nyitott a tárgyalásokra és előnyben részesíti a megegyezést. A rektor azt is hangsúlyozta, hogy számukra az EJEB előtt indított per elvi kérdés volt, nem a pénzről szól, így az egyetem nem kér kártérítést.