Jaj a győzteseknek – gyötrelmes hétköznapok a választások után
Az áprilisi választás után eljöttek a gyötrelmes hétköznapok: az obstruált ügyészségi nyomozások kibogozása, a Szőlő utca botrány utóélete, kormányzati birkózás az energetika területén és a magyar–ukrán viszony rendezése vár a frissen kinevezett hivatalnokokra. A tavaszi fényes nap nem ágyban, párnák közt folytatódott, hanem hivatalokban, Excel-táblákkal, hatástanulmányokkal és milliónyi feldolgozásra váró irattal.
Fordulat a Szőlő utcai botrányban
Megszüntették a Juhász Péter Pál ellen szexuális visszaélés és gyermekprostitúció kihasználása miatt indított eljárást a Bangó Sándor esetében, aki az ügy „koronatanújaként” vált ismertté. Ezzel pont az a gyanú dőlt meg, ami a legnagyobb, belpolitikára is kihatással lévő botrányt generálta az országgyűlési választások előtt. Az ügyészség továbbra is több súlyos bűncselekménnyel gyanúsítja a Szőlő utcai javítóintézet volt vezetőjét. A Magyarország rovat azt járja körül, milyen nehéz lesz igazságot szolgáltatni a Szőlő utca megnyomorítottjainak, miután a politika kampányra használta a sorsukat.
Az utolsó kerek évforduló, amelyen még sokan emlékezhetnek
Az 1956-os forradalom talán utolsó kerek évfordulója, amelyen még a túlélők nagy számban hajtanak fejet rokonaik, szeretteik és harcostársaik emléke előtt. Hamar elégtek, így nincs kézzelfogható hagyatékuk, amelyre évtizedeken át építkezhetnénk. Eszmék maradnak, amelyekből csipegethetnek a szónokok: önrendelkezés, többpártrendszer, semlegesség – és persze szabadon választott tanulságok áruló Nyugatról, véres Keletről, belső ellenségről. Csendet érdemelnének az utolsó szemtanúk, de a politikának más a logikája – talán ezért mond lemondóan Rainer M. János a Fókuszban rovat interjújában, és ezért keresi a magánemlékezést Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája.
A fiatalok lázadása új fénytörésben
Az évforduló más fénytörésbe helyezi az Európa- és világszerte dühüket az utcán is megmutató fiatalok lázadását. A saját ügyükért megszólaló fiatalok tüntetésével indult, az általános megélhetési válság miatti tiltakozássá híztak, erőszakba és fosztogatásba fordultak azok az európai demonstrációk, amelyek epicentruma Franciaország. Miközben a demonstrálók eszközei sokszor taszítóak, kilátástalanságukat éppúgy meg kell érteni, ahogy fel kell ismerni a bemocskolásukat célzó szavakat és ügyük hiteltelenítését is – a fiataloknak trükkökkel kell közelebb hozniuk a politikai hordalék által betemetett forradalmi múltat.
Feszültségek az állami energetikai irányításban
A Gazdaság rovat visszaolvasható arról, milyen feszültségeket okoz és mekkora kimerüléssel jár a minisztériumi munka, például az állami energetikai irányítás területén. Tótth András államtitkár személyében megvan az első érzékeny veszteség, Kapitány István pedig elbizonytalanodott abban, van-e tér arra, amire vállalkozott. Az előző kormány előbb határozott el egy kommunikációs irányt, és rendelte utána annak alá a kormányzását; a mostani felállásban visszaállt ugyan a helyes sorrend, de a kommunikációt még mindig a hibázás görcsös elkerülése vezeti – természetesen az ebből fakadó hibákkal. Ilyen terület az ukrán–magyar viszony, ahol kézzelfogható előrelépések vannak, és közben bizonygatott keménység, ridegség jellemzi a hangvételt.
Kellemes meglepetés a költségvetés körül
A költségvetés kellemes meglepetésként beváltja a választási ígéreteket, ám a szöveg bemutatása előtt a kormányfő és miniszterei lyukat beszélnek a közönség hasába – mintha félnének, hogy ha levegőt vesznek, elveszítik a szót. A Szellem rovatban Tasnádi István mesél apáról és fiútestvérekről: első nagyjátékfilmje, Az örökség most kerül a mozikba.