Nagy Imre unokája: az újratemetés után derült ki számomra, mennyire megosztottak vagyunk
Jánosi Katalin, az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökének unokája portréinterjút adott a forradalom hetvenedik évfordulója előtt. A most hetvenöt éves képzőművész a Nagy Imre Alapítvány kurátora, amelyet édesanyja, Nagy Erzsébet hívott életre. Elmondása szerint Magyar Péter beszédeiben felidézi a mártír miniszterelnök nevét, őt magát azonban még nem kereste meg a miniszterelnök. Arról is beszélt, miért nem tartja valószínűnek, hogy visszahelyezzék a Vértanúk terére Nagy Imre szobrát.
Gyermekkori emlékek és a követségi napok
Jánosi Katalin felidézte: amikor a vasárnapi ebéd után a család kávézott a mostani emlékház hajdani télikertjében, a nagyapja ölében ülve folyton azt kérdezte, mi van a kinyitható dobókockájában. Nagy Imre azt felelte, bajuszpödrő, de ő soha nem látta, mert mindig kifogott rajta a zár.
1956. november 4-én ő is beköltözött a menedékjogot ígérő jugoszláv követségre, majd november 23-án őt is elhurcolták a romániai Snagovba, ahol 1958 őszéig házi őrizetben tartották. Édesapját, Jánosi Ferencet, a filozófiai tudományok doktorát és a Hazafias Népfront első főtitkárát a Nagy Imre-perben nyolc év börtönre ítélték.
Meghatározó élményeként idézte fel, hogy amikor 1956. november 22-én Kádár János írásban szavatolta, hogy nem lesz semmi bántódásuk, ha elhagyják a követséget, összepakoltak, és izgatottan várakoztak az előtérben. Egyszerre csönd lett, ekkor látta, hogy Nagy Imre jön le a lépcsőn, és az arcokról szeretetteljes tisztelet sugárzott. Akkor értette meg, hogy a nagyapja nem egyszerű nagyapa, mások is rajonganak érte. Odarohant hozzá, megfogta a kezét, jelezve, hogy ő az övé.
Zene helyett képzőművészet
Katalin először zenét tanult, de közben beleszerelmesedett a rajzolásba, és a művészeti iskolában is biztatták, így sírva könyörgött a szüleinek, hadd ne kelljen a konzervatóriumba mennie. Az Iparművészeti Főiskola gobelin szakán 1976-ban diplomázott, faliképeit maga tervezte és szőtte. Az 1980-as években a táblaképfestészet felé fordult, 1997-ben pedig kulturális menedzser diplomát szerzett az ELTE-n.
A forradalom emlékezetének ápolása
A rendszerváltás óta az 1956-os forradalom és nagyapja emlékének ápolására koncentrál. Nemrég Kijevbe is elment, ahol a katonák a nagyapjáról neveztek el egy zászlóaljat. A forradalom hetvenedik évfordulójára jelent meg a Viharos emberöltő – Elejétől a végéig című könyv Nagy Imre befejezetlen önéletrajzával, amelyet az unoka egészített ki személyes emlékeivel.
Férje, ifjabb Benedek Jenő festő hét éve hunyt el, fia, Imre alkalmazott grafikus. Jánosi Katalin egyedül él a II. kerület legszélén. Elmondása szerint sokat foglalkozik politikával, szeret klasszikus zenét hallgatni, és elaludni sem tud, ha nem olvas előtte valamilyen könyvet.