Van egy fájóan igazságtalan elem a középiskolai felvételi rendszerben
A Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója óva intene minden szülőt attól, hogy előre betanult szövegekkel küldjék gyermekeiket a szóbeli felvételire. Molnár Péter arról is beszélt, hogy mit keresnek egy diákban a felvételi során, és hogyan viszonyulnak az iskolában a mesterséges intelligencia használatához.
Az elitgimnáziumok védelmében
Molnár Péter szerint érzékeli a támadásokat az elitgimnáziumokkal szemben, és bár maga is lát problémákat, védelmébe venné őket. Úgy véli, hogy az a lehetőség, hogy a tehetséges gyerekek az általános iskolából korán tovább tudnak lépni, nagyon sok előnnyel jár a számukra: olyan közegbe kerülnek, ahol egymást is inspirálják, és olyan kihívást kapnak a gimnáziumban, amivel a korábbi iskolájukban valószínűleg nem találkoznának. Több mint három évtizedes tapasztalata alapján kijelentette, hogy a hatosztályos képzés sokkal több oktatási, fejlesztési és nevelési lehetőséget rejt magában, mint a hagyományos, négy évfolyamos gimnázium. Mint fogalmazott, ide valóban gyerekként érkeznek a diákok, és fiatal felnőttekként ballagnak el.
Élet-halál harc a felvételik körül
Természetes jelenségnek tartja, hogy az egyes iskolák között vannak különbségek, de úgy látja, hogy a baj a különbség mértékével van. Senkinek sem jó ez az élet-halál harc, ami a középiskolai felvételik körül zajlik. Abszurd hungarikumnak nevezte, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre. A Toldyban 1992-ben kezdett tanítani, egész életében itt dolgozott, és nagyon szereti az iskolát. Büszke a kollégáira, akik kiemelkedő színvonalú munkát végeznek, de álságos dolognak tartaná letagadni, hogy néhány másik fővárosi iskolával együtt ennek a helyzetnek kicsit a nyertesei is.
Az elit újratermelődése
Az indokolatlan mértékű versengés mellett másik problémát is lát. A gyerekek korai iskolaváltásának szándékát csak részben magyarázza a tehetségük kibontakoztatására irányuló törekvés, legalább ilyen fontos, hogy olyan-e a családi hátterük, ami ezt lehetővé teszi. Mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarországon nagyon kicsi a társadalmi mobilitás, a hat- és nyolcosztályos rendszer pedig akarva-akaratlanul segíti az elit újratermelődését. Nagy veszteségnek nevezte, hogy elveszítik azokat a tehetséges gyerekeket, akiknek a szülei nem látják át a tíz- vagy tizenkét éves korban lehetőséggé váló iskolaváltás fontosságát. Többnyire az általános iskolák sem ösztönzik őket erre, hiszen ellenérdekeltek abban, hogy még azok a tehetséges gyerekek se maradjanak ott, akik maguktól egyébként nem jelentkeznének valamelyik gimnáziumba. Van tehát egy fájóan igazságtalan elem a rendszerben, de nem tudja, hogyan lehetne ezt megfelelően kezelni. Mindannyiuknak hasznára válna, ha ezek a gyerekek is esélyt kapnának, és az általa egyébként nem igazán kedvelt elitgimnázium kifejezés tényleg csak a tehetség és a szorgalom elitjét jelentené.
Külön szóbeli felvételi
Arra a kérdésre, hogy kérnek-e külön szóbeli felvételit, az igazgató azt válaszolta: nincs más választásuk, óriási a túljelentkezés, és a diákok jelentős része kitűnő, illetve magas pontszámú felvételit ír. Esetükben ez elkerülhetetlen része a felvételi folyamatnak. Szükségük van arra, hogy további információkat és általános benyomást szerezzenek a felvételizőkről, noha tisztában vannak azzal, hogy nekik ez újabb stresszforrás az írásbeli után. Vannak, akik két héten belül öt helyre mennek felvételizni, és mindenhol különböző elvárásoknak kell megfelelniük. Náluk a szóbeli egy tantárgyi részből és kötetlen beszélgetésből áll, ahol az ismereteik mellett arra kíváncsiak, milyen a gyerekek kommunikációs készsége, mennyire nyitottak, milyen az érdeklődési körük, hogyan viszonyulnak az őket körülvevő közösséghez.
A betanult szövegek ritkán eredményesek
Sokan igyekeznek a szóbelire is felkészülni, de a betanult szöveg, amiről a szülők esetleg azt gondolják, hogy ez az, amit hallani szeretnének, ritkán eredményes. Ha tanácsolhat valamit, akkor inkább legyenek őszinték, nyitottak és bátrak a diákok, mondják azt, amit gondolnak. A szóbeli teljesítményt persze sokszor nem egyszerű pontszámmá és sorrenddé alakítani, de enélkül gyakorlatilag csak sorsolhatnának.