Újra szabadabban működhet a civil szféra Budapesten az Orbán-korszak után
A francia sajtó budapesti tudósítója szerint a civil szervezetek helyzete érezhetően enyhült, miután a korábbi kormányzat folyamatosan bírálta és sorozatos korlátozó intézkedésekkel sújtotta őket. A szervezetek ugyanakkor az új kormánnyal szemben is éberséget tanúsítanak.
Demeter Áron, az Amnesty International munkatársa úgy nyilatkozott, hogy óvatosan derűlátóak, mert a légkör össze sem hasonlítható a korábbival. Hatalmas tehertől szabadultak meg, miután már nem minősítik őket a nemzet ellenségének.
A megkülönböztetés elsősorban azokat a szervezeteket sújtotta, amelyek az emberi jogok védelmével foglalkoztak és külföldről kaptak támogatást. A korábbi kormányzat leállította több civil csoport finanszírozását, miközben bőkezűen támogatta azokat az NGO-kat, amelyek a saját politikai üzeneteit és ideológiáját terjesztették. Nem ritkán éppen ezzel a céllal jöttek létre.
A civilek így megtanulták, hogy össze kell tartaniuk egy egyre ellenségesebb közegben. A stigma ellenére népszerűségük nőtt a lakosság körében: özönlöttek az adományok, és az évek során tízezrek tüntettek mellettük, amikor a hatóságok célkeresztjébe kerültek.
A korszak utolsó éveiben több új civil szereplő bukkant fel, akik élesen elítélték a hatalom szabadságellenes túlkapásait, a legfelső szintű korrupciót, valamint a gyermekvédelmi intézményekben tapasztalt durva bánásmódot.
A Tisza-szigetek révén Magyar Péter összekapcsolta a párt és a civil aktivisták tevékenységét, ezzel visszaadta a szavazópolgároknak a változás reményét, miután az ellenzék 2010 után sorra kudarcot vallott. Az összefogás meghatározó módon hozzájárult a kormányváltáshoz, ám most az a kérdés, mi lesz ezekkel a demokratikus szerveződésekkel.