Egyedülálló iharkúti lelőhely: magyar dinoszauruszok és a kihalás tanulságai
Az iharkúti lelőhely Európában is egyedülálló – hangsúlyozta Ősi Attila geológus, paleontológus, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció alapítója és vezetője. A szakember szerint a Bakonyban feltárt kréta kori leletegyüttes nemzetközi viszonylatban is jelentős, és a feltárt múlt aktuális tanulságokkal is szolgál.
Ősi Attila elmondása szerint már gyermekkorában foglalkoztatta a kérdés, hogy éltek-e dinoszauruszok Magyarország területén. Az első lökést a Jurassic Park jelentette: elsős-másodikos gimnazistaként látta az osztálytársaival, és nagyjából azóta tudja, hogy a földtudomány, a geológia és az őslénytan érdekli. Bakonyi gyerekként természetjárással, barlangászattal, rovarok és ásványok gyűjtésével kezdte.
Az ezredfordulón az ELTE geológushallgatójaként kezdett ásatásokat Iharkúton, egy felszámolt bauxitbánya területén. Torma András barátjával már 1998–1999 táján gyűjtötték ott a fosszíliákat és ásványokat a Bródy Imre Gimnázium számára, Mihályfi László tanár, akkori igazgatóhelyettes segítségével. A Földtani örökségünk diákpályázaton nyert földtani térkép az ágya felett lógott, és rendszeresen nézegette rajta a geológiai képződményeket. Feltűnt neki, hogy vannak kőzetek a dinoszauruszok korából, mégsincsenek dinoszauruszleletek.
Sokat jártak az ajkai kőszénbányák meddőhányójára ősmaradványokat gyűjteni, főleg csigákat és kagylókat. Sok-sok kilátogatás után az első leletet Szőke Ferenc barátjuk találta meg 1999-ben: egy moszaszauruszféle, tengeri őshüllő töredékes csigolyáját. Már elkezdte az ELTE-n a geológus szakot, amikor a földtani térkép alapján rábukkant a csehbányai formációra az iharkúti lelőhelyen, egy néhány száz négyzetméteres kőzetrétegsorra, amelyet a bányászat tárt fel. Bányászat nélkül soha nem jutottak volna el ide.
Egy műszaki menedzser barátjával azt tervezték, hogy megnézik, gyűjtenek-e mintát az anyagból, bár valószínűleg nem fognak sok mindent találni. A bányafal oldalán lefelé mászva nézték, ahogy a kőzetrétegek követik egymást. Az egyik rétegből kitörtek egy darabot, amelyben egy barnás csontot találtak. Lemosták, és mint később kiderült, egy páncélos dinoszaurusz rossz állapotú csigolyájára leltek. A sárga homokkőrétegben aztán további csontokat találtak, onnantól kezdve nem volt megállás.
Ősi Attila 1980-ban született Ajkán. Geológus, paleontológus, egyetemi tanár, az ELTE TTK őslénytani tanszékének vezetője, az MTA doktora, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció egyik alapítója.
Iharkút nemzetközileg jegyzett név lett az őslénykutatásban. A lelőhely a kréta időszakon belül a késő kréta korba, azon belül a santoni emeletbe tartozik, amely körülbelül 85 millió évvel ezelőtt kezdődött. Szisztematikusan gyűjthető, a teljes élővilágot bemutató santoni korú lelőhely Európában gyakorlatilag nincs, csak néhány szórvány lelet. Világviszonylatban vannak hasonló korú lelőhelyek, de a magyarországi sok tekintetben egyedi.
A bakonyi leletanyagok és az azokból rekonstruált állatok arra utalnak, hogy élt itt nyolcvan-kilencven centis, gyümölcs- és növényevő krokodil olyan fogazattal, amilyenhez hasonlót közel-távol nem láttak még. Az első leletek megtalálását követő három-négy évig nem sikerült beazonosítani, hogy milyen állathoz tartoznak a fogak, mígnem előkerült az első krokodilkoponya, fogakkal. Számos új fajt írtak le, amelyeket máshonnan nem ismernek a világból: új páncélos dinókat, krokodilt, gyíkokat és nagy méretű békákat. Mindez döntően annak köszönhető, hogy egy időről időre elszigetelt területen alakultak ki évtízmilliókon keresztül.
A feltárt leletek között olyan őshüllők ismerhetők meg, mint a Hungarosaurus, az Ajkaceratops és a Bakonydraco galaczi. Ősi Attilát a kutatás felfedező ereje hajtja, és a feltárt múlt aktuális tanulságokkal is szolgál.