A Kínai Elnök és az Új Világrend
Gideon Rachman, a Financial Times elismert külpolitikai elemzője, világosan rámutat arra, hogy a kínai elnök, Hszi Csin-ping, nem csupán passzívan figyeli a világpolitikát, hanem aktívan formálja azt. Az elképzelés, miszerint Kína a globális hatalomközponttá kíván válni, egyre több ország támogatását élvezi, amelyek hajlandóak eltérni a fennálló világrendtől.
Trump és a Globális Politikai Átalakulás
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, lassan, de biztosan elismeri, hogy Oroszország, Kína és Észak-Korea egyaránt oltalmazóként lép fel az amerikai hegemónia ellen. Ilyenformán Biden adminisztrációjának felfogása, miszerint a nemzetközi politikai struktúra akadályozza a nemzeti érdekeket, egyre inkább elfogadottá válik. Az esemény Pekingben, ahol ez a három politikai figura közösen jelenik meg, azt jelzi, hogy a régi rivalizálások háttérbe szorulnak a közös cél érdekében.
Nemzeti Tervek a Globális Színpadon
A vezetők közötti megjelenés azt sugallja, hogy a nemzetek nem csupán elkülönülten harcolnak becsvágyukért, hanem szövetkeznek, hogy összehangolják erőfeszítéseiket a nagyobb nemzeti ambíciók érdekében. Az, hogy korábbi ellentéteik ellenére közösen lépnek fel, arra utal, hogy a globális hatalmi egyensúly átalakulása már megkezdődött. Ez az új együttműködés a hagyományos világrend alapjait is megrengetheti.
Míg az Egyesült Államok korábbi dominanciája ennél fogva egyre inkább megkérdőjelezhetővé válik, Kína ambíciói és a szövetséges országok támogatása világelső helyzetet biztosíthat a kelet-ázsiai hatalom számára. A következmények pedig nem csupán helyi, hanem globálisan is érezhetőek lehetnek.
Forrás: hvg.hu/360/20250908_Gideon-Rachman-FT-Kina-USA-India-Nyugat