A diktátort termő perek – Rákosi Mátyás felemelkedése
1925. november 14-én vette kezdetét Rákosi Mátyás és társai pere Budapesten, egy statáriális bíróság előtt. Ennek a pernek a következményei, valamint a börtönévek, amelyek távol tartották Rákosit a Nagy Terror időszaka alatt Moszkvától, jelentették számára a szükséges alapot ahhoz, hogy a későbbiekben Magyarország diktátora lehessen. A börtönévek révén nem csupán védettebbé vált, de a világhírét is megszerezte, amely segítette politikai pályafutását, hiszen a népbiztosok közül sokan a per idején már nem éltek.
Rákosi a Tanácsköztársaság bukása után menekült, először Ausztriába, majd onnan kitiltották, így a Komintern keretein belül tevékenykedett Moszkvában és több európai országban. 1924 decemberében mégis Magyarországra érkezett, ahol már várták a letartóztatásával. Feladata az volt, hogy újjászervezze a kommunista pártot, azonban az újonnan alakult Magyarországi Szocialista Munkáspárt létrehozása, amely a radikálisabb baloldali csoportokat célozta, nem bizonyult kielégítőnek.
1925. szeptember 22-én több mint ötven kommunista és szocialista aktivistát tartóztattak le, köztük Rákosit a Közraktár utcában. Rákosi figyelmeztetést adott, hogy a találkozóra hívott Vast, az akció során várakozó detektírek viszont váratlanul elcsípték őket. 1950-ben a Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiadta a Rákosi-perekről szóló kötetét, amelyben a politikai környezetről és a kihallgatások során elhangzottakról számolt be. Rákosi bátorsága, bár sokakat lenyűgözött, valójában különleges kontextust tükrözött: az az elkötelezettség, hogy mivel az életével játszik, mindent megtesz a kommunista párt érdekében.
1954 novemberében fiatal kutatók felfedeztek egy dossziét az Állami Levéltárban, amely Rákosi kihallgatásának jegyzőkönyveit tartalmazta. A dossziénak hamarosan nyoma veszett, miután az ávósok lefoglalták. Ezen iratok sosem kerültek nyilvánosságra, és valószínűleg a politikai elitet érintő súlyos következményekkel jártak.
Rákosi története nem csupán a politikai manőverezésről szól, hanem a hatalomért folytatott harc tragikussága és az emberi életek sorsának drámájáról is. Az, hogy egy diktátor ilyen mértékig meg tudott élni és fenn tudott maradni, a korszak politikai játszmáinak és Rákosi saját körülményeinek összefonódásában rejlik.