GLENN MICALLEF: EURÓPA ELSŐ VÉDELMI VONALA
A kulturális intézmények függetlensége, az erkölcsi törvények és a művészek cenzúrázása vagy megfélemlítése olyan jelenségek, amelyek továbbra is jelen vannak az Európai Unióban. Az Európai Bizottság ezeket az aggályokat rendszeres jelentésekben kívánja bemutatni, a céljuk a kulturális táj megismerése és érintettek figyelmének felhívása.
Glenn Micallef, az Európai Bizottság kulturális ügyekért felelős tagja hangsúlyozza, hogy a kultúra Európa legfontosabb védelmi vonala. Amikor az emberek kulturális eseményeken vesznek részt, egyidejűleg értékelik a szabadságot és a sokszínűséget. Egy olyan térben, ahol a kulturális sokszínűség szárnyalni tud, a populizmus és a szélsőségesség nem talál táptalajra.
A „Kulturális iránytű Európa számára” dokumentum célja, hogy megerősítse ezt az eszmét. A kulturális intézmények függetlensége elleni indokolatlan beavatkozásokra és az öncenzúrára vonatkozóan riasztó jelentések érkeznek Európa-szerte. Ezeket a történeteket el kell ítélni, mivel mindegyikük sürgeti a cselekvést.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy ezentúl „A kultúra helyzete Európában” címmel rendszeres jelentéseket fog közzétenni, amelyek betekintést nyújtanak az unió kulturális tájéba és az előrelépések értékelésébe, különös figyelmet szentelve a művészi szabadságnak. Emellett egy uniós kulturális adatközpont létrehozásáról is szó van, amely a kulturális adatokat gyűjti, elemzi és a legjobb gyakorlatokat összegyűjti.
Robert Schuman, az EU egyik alapító atyja, évtizedekkel ezelőtt kifejtette, hogy Európának kultúrának kell lennie a középpontjában. 2025-ben, 75 évvel a Schuman-nyilatkozat után, az EU-nak ideje van cselekedni, és a kultúrát be kell emelni a politikai döntéshozatal középpontjába.
Célok és irányvonalak
A „Kulturális iránytű” négy fő irányvonalat határoz meg, amelyek összekötik a kultúrát Európa jövőjével. Az első irányvonal a kulturális jogokra és értékekre összpontosít, hogy az alkotás ne ismerjen határokat. A második a művészek szerepvállalására épít, megteremtve a szükséges támogatást a szakemberek számára. A harmadik irányvonal a kulturális örökség védelmére és fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, lehetővé téve az innovációt a kulturális szektorban. A negyedik pedig a nemzetközi kulturális kapcsolatok erősítését célozza meg, hiszen a kultúra összeköti az embereket és országokat.
A kulturális iránytű az emberi értékekre emlékeztetve hangsúlyozza, hogy a kultúra nélkülözhetetlen a társadalom szövetének megőrzéséhez. Az európai művészek és kulturális szakemberek tizenöt európai polgárból tíz szerint kulcsszereplők kultúránkban. Ugyanakkor a kulturális ágazat számos kihívással néz szembe: a szakemberek jelentős része képviseli a nem megfelelő munkakörülményeket.
A kulturális iránytű keretein belül Micallef javasolja egy uniós művészi chartáról való gondolkodást, amely meghatározná a tisztességes munkakörülmények alapelvét és irányait, ezáltal növelve az elszámoltathatóságot, különösen az uniós támogatások kedvezményezettjei számára.
Végül Micallef hangsúlyozza, hogy a kultúra védelme nemcsak az egyének, hanem az egész társadalom számára elengedhetetlen, hiszen a művészek és kulturális szakemberek járulnak hozzá a közös európai identitás érzésének létrehozásához.
A kultúra nyer, Európa nyer. Éppen ezért a jövőbeli lépések fontossága talán sosem volt ennyire hangsúlyos.
Forrás: hvg.hu/360/20251117_Glenn-Micallef-Europai-unio-kultura