EGYIPTOM VISSZAVÁG: MEGNYITOTTA A VILÁG LEGNAGYOBB CIVILIZÁCIÓS MÚZEUMÁT ÉS ÚJ FRONTOT NYITOTT A MŰKINCSHÁBORÚBAN
A három évtizede készülő Nagy Egyiptomi Múzeum végre megnyílt a gízai piramisok mellett. Ez az intézmény nemcsak építészeti nagysága révén, hanem kulturális ambícióival is komoly mérföldkőnek számít. A 1,2 milliárd dollárból megépített múzeum Egyiptom válasza a Louvre-ra és a British Museumra, s az új offenzíváját a külföldre került antik kincsek visszaszerzéséért innen indítja.
A múzeum története rendkívül viszontagságos: az alapkövét 2002-ben tették le, és az építkezés 2005-ben kezdődött, az eredetileg 2020-ra tervezett megnyitót többször elhalasztották. A végül november 1-jén megnyílt intézmény nem csak az egyiptomi civilizációra emlékezik, hanem méltó helyet kapott a világ legnagyobb, egyetlen civilizációnak szentelt múzeumaként.
A Múzeum Méretei és Építészete
A múzeumot az írországi Heneghan Peng Architects tervezte, a kivitelezésben pedig helyi és belga cégek segédkeztek. Az épület komplexuma 500 ezer négyzetmétert foglal el, ezen belül a kiállítótér 81 ezer négyzetméter. A monumentális méretű műtárgyak és a gondosan megtervezett elrendezés egyedülálló élményt nyújt a látogatók számára.
A látogatók elsőként a hatalmas, 10 ezer négyzetméteres átriumba lépnek, ahol csupán néhány műtárgyat helyeztek el, viszont ezek többsége jelentős méretű. Kiemelkedő például II. Ramszesz 11 méter magas vörös gránit szobra, amely a múzeum egyik ékköve.
Tutanhamon Sírja és Antik Kincsek
A múzeum legnagyobb attrakciója Tutanhamon sírjának teljes leletanyaga, amely most látható a maga teljességében. A 5398 tételt számláló gyűjtemény méltó helyet kapott, s a híres arany halotti maszk is a tervek szerint végre állandó kiállításon látható.
Az új múzeum létrehozása nemcsak a kulturális örökség megőrzését szolgálja, hanem Egyiptom számára stratégiát is jelent a külföldre kerülő műkincsek visszaszerzésére. Zahi Hawass, egyiptomi kulturális örökségért felelős volt miniszter többször is hangsúlyozta, hogy a világ figyelme immár Egyiptomra összpontosul.
Kihívások a Műkincsek Visszaszerzésében
A műkincsek repatriációja terén Egyiptomnak erőteljes stratégiára van szüksége a többi nagy múzeummal szemben. Egyiptom kiemelten fontos műkincseinek visszaszerzése érdekében már bejelentették, hogy szeretnék visszakapni a British Museumban őrzött Rosetta-követ, a Louvre-ból a Denderai zodiákust, és Nefertiti híres mellszobrát.
A GEM megnyitása jelentős hatással lehet a repatriálási ügyekre, hiszen nyilvánvalóvá teszi, hogy Egyiptomban megvannak a feltételek a műtárgyak biztonságos őrzésére. Az új múzeum célja, hogy a közvélemény figyelmét a vitatott műkincsek visszaszerzésére irányítsa, e cél szolgálatában pedig aláírásgyűjtési kampányokat is indítanak.
A Jövő Kihívásai
A múzeum visszaszolgáltatási programja lehetőséget biztosít a kulturális párbeszédre, de számos jogi és politikai kihívás is áll előttük. A múzeum más múzeumokkal együttműködhet a műkincsek jogi státuszáról, amivel esetleg tartós letétek helyett közös tulajdonlást vagy rotációs kiállítást is fenntarthatnak.
Bár a visszaszolgáltatott tárgyak egy része valószínűleg még sokáig nem kerül vissza Egyiptomba, a GEM nagyszerű lehetőségeket teremt a jövőbeni sikeres restitúciós ügyekhez. Az új múzeumnak köszönhetően Egyiptom kultúrája és öröksége, a különböző időszakok műtárgyai a világ előtt állnak, elősegítve ezzel az ország kulturális identitásának megőrzését és fejlődését.
Egyiptom ezzel az új múzeummal nem csupán a saját történelmét meséli el, hanem egy nemzetközi párbeszédot is kezdeményez a művészeti és kulturális örökség védelmében, figyelmet teremtve a műkincsek visszaszerzésére.
Forrás: hvg.hu/360/20251119_A-mu-Egyiptom-vilag-legnagyobb-civilizacios-muzeuma-restitucios-mukincshaboru