Kínai agyagkatonák a falon innen, nomád hunok a falon túl – Egy évezred gondolkodása a Szépművészeti Múzeumban
700 ezer fogoly dolgozott majdnem négy évtizeden keresztül, és ez nem csak a híres Nagy Fal. Magyarországra érkeztek a nyolcezer fős terrakotta hadsereg előőrsei Kínából, miközben ezer év történelem is felfedezhető a Szépművészeti Múzeum legfrissebb kiállításán. De nem csupán a múlt kiterjesztéséről van szó: a hunok világának titkai és összefonódó sorsok is beférkőznek a címkébe.
Sok múzeumi tárlat képes kommunikálni egymással, és a Szépművészeti Múzeum valóban ezt a célt követi. A Reneszánsz Csarnok bal sarkában William Blake Menny és pokol házassága című kiállítása található, amely január 11-ig látogatható. E kiállítás drámai bemutatója keretezi, hogy az angol romantikus művész, aki a felvilágosodás és az ipari forradalom korának gyümölcsét élte, milyen félelmekkel nézett a jövő elé, tele középkori szörnyekkel és boszorkányokkal, miközben az Isten nélküli, zord világ felé haladt.
Ezek a dilemmák egész európai időfogalmunkat feszegetik, azonban ha jobbra fordulunk, egy másik kiállítás, Az öröklét őrei vár ránk, amely május 25-ig látogatható. Fajcsák Györgyi, a kiállítás kurátora, így fogalmazott: „A kínai civilizációban nincs idő.” E szavak alatt egy olyan kultúra sokéves összegzése bontakozik ki, amely számos aspektusát és gondolkodásmódját mutatja be az első kínai császár, Csin Si Huang-ti nevéhez kötődő agyagkatonák révén.
Azonban, mielőtt a kiállítás bejáratához érnénk, egy díszes kőtábla áll előttünk. Az ártó szellemek, akik nem tudnak más irányban mozogni, mint egyenes vonalban, ezért a mai napig számos kínai templom, sír és ház előtt fontos, hogy találkozzunk a démonelhárító fallal, amely gyakran sárkányokkal és színes csempékkel díszített. Az első termek régészeti anyagát bemutató szakaszokat nem érdemes figyelmen kívül hagyni, hiszen a fő attrakciókhoz való sietség érthető.
A látogatók természetesen a híres terrakotta hadsereg tagjaival kíváncsiak, amely a birodalomalapító Csin Si Huang-ti föld alatti sírvárosából származik. A monumentális installációban kilenc katona és egy ló tűnik fel, melyek a 8000 főseregből lettek kiemelve. A szobrok szabadon állnak egy impozáns üvegkalitkában, mögöttük a katonai alakzatot bemutató ásatási árok fotója látható, ami a csatatér hangulatát idézi.
A bemutatott élmény nem csupán a kulturális örökség bemutatásáról szól, hanem a két kultúra közötti párhuzamok és feszültségek felfedezéséről is, amelyek az időtlen és a múlandó értékek közötti kapcsolatra irányítják a figyelmet. Az ilyen tárlatok képesek felemelni a nézőt a puszta csodálkozáson túl, arra ösztönözve őket, hogy újragondolják, mit is jelent valójában az idő és a közönség számára a múlt.
Ezzel együtt a Szépművészeti Múzeum lehetőséget nyújt arra, hogy az ódon idők titkait és a jövő felé kitekintést ne csak megértsük, hanem átéljük és megérintő módon reflektáljuk is a múlt hatásait a jelenben.
Forrás: hvg.hu/360/20251206_hvg-kinai-agyagkatonak-szepmuveszeti-muzeum