Joschka Fischer: Trump és a Nyugat jövője
Az előttünk álló időszak rendkívül kritikus, amelyben a káoszból egy új rend kell, hogy kialakuljon – figyelmeztetett Joschka Fischer, egykori diáklázadó és német külügyminiszter a HVG-nek adott interjújában. Fischer rávilágított, hogy katasztrofális, hogy Amerika akkor vonja meg a védőhálót Európától, amikor az még mindig félkész állapotban van. A nemzetállami egoizmusok hajtották előre a rendszert, minek következtében az EU reformjai meghiúsultak, pedig sürgős cselekvésre lenne szükség.
Az új amerikai stratégia következményei
Az amerikai döntések gyorsasága megdöbbentette a szakértőket, mert bár számítani lehetett rá, ami most valósággá vált, messze meghaladja a korábbi elképzeléseket. Az új washingtoni stratégiát a 28 pontos alku kontextusában kell értelmezni, amelyben Trump emberei Putyinnal állapodtak meg. Ez Európa számára roppant veszélyes helyzetet teremt, hiszen Oroszország bátorítást merít ezekből a döntésekből. Miért engedne Putyin most, amikor Washington világossá tette, hogy felnőttként számítanak vele? A békekötés lehetősége távoli álomnak tűnik.
Ukrajna helyzete és a biztonsági garanciák
Számos vélemény köröz a nemzetközi színtéren, miszerint Európának el kellene fogadnia a 28 pontos ajánlatot, ami Ukrajna szuverenitását elismeri, ám Fischer kategorikusan elutasítja ezt, mondván: mit ér bármilyen biztonsági garancia, ami csupán szavakból áll? Ukrajna már egyszer bízhatott a nagyhatalmak ígéreteiben, és a budapesti memorandum aláírója, Oroszország, húsz évvel később megtámadta Ukrajnát. Moszkva most sem hajlandó többet adni, mint papírra vetett ígéretek. Valódi garanciák helyett a status quo fenntartásán dolgozik, amelyben nincs helye NATO- vagy európai csapatoknak.
Putyin célkitűzései
Putyin ambíciói nem pusztán üzleti természetűek, hanem az Oroszország globális szuperhatalmi státuszának visszaszerzésén alapulnak, mellyel birodalmi ambícióit erősíti. Az orosz állam céljai között szerepel Kijev térdre kényszerítése és a hegemon szerep visszaállítása Európában. Fischer hangsúlyozza, hogy Putyin tisztában van azzal, hogy Trump hajlandó kivonulni a kontinensről, ami megfelel az orosz vezetés legfőbb vágyának: az Egyesült Államok kiiktatása az európai színházból.
Joschka Fischer háttér és gondolkodásmód
Fischer 1948-ban született Stuttgart mellett, és aktívan részt vett az 1968-as diáklázadásokban. A Zöldek centrista szárnyát irányította, majd 1998-ban Gerhard Schröder kormányának alkancellárává választották. Külügyminiszterként hét évig szolgált, azóta geopolitikai elemzőként és tanácsadóként tevékenykedik. Legújabb könyvében, A jelen háborúi című kötetében, kifejti, hogy Oroszország már nem válhat újra szuperhatalommá, de jelenlegi vezetése előnyösnek tartja a kialakult helyzetet.
Az új világrend és Európa szerepe
Bár Oroszország a maga oldalán tudja Kínát és az Egyesült Államokkal is egyenrangúan tárgyal, a kérdés az, hogy Európa milyen szerepet játszik az új világrendben. Fischer elemzése szerint az Egyesült Államok passzívan lett szuperhatalom, és belefáradt ebbe a szerepbe, míg Kína aktívan szeretné átvenni a domináns pozíciót. Ez Európa számára figyelmeztetés, hiszen a biztosíték, amit az Egyesült Államok eddig nyújtott, a jövőben kérdéses lesz, illetve Európának önállóan kell megküzdenie Oroszország agressziójával, és versenyeznie Amerikával és Kínával a gazdasági és technológiai színtéren.
Kritikus időszak küszöbén
Fischer hangsúlyozza, hogy Amerika az orosz befolyású zónák kialakítását készül elengedni Európának, mivel Kínát tartja riválisának. Putyin nem hajlandó a Trump-adta ajánlatokra, hiszen tudja, hogy Oroszország Kína nélkül lényegesen gyengébbé válik. Ez a helyzet végső soron a Nyugat pusztulásához vezethet, és Fischer megjegyzi: ez a tragédia éppen akkor következik be, amikor Európa mégkidolgozás alatt áll.