Nem hirdethet hamis állításokat az alaptörvény nevében!
Az utóbbi időszakban a Fővárosi Törvényszéken zajló per, mely a Bors bulvárlap és a Tisza Párt között folyik, mindannyiunk figyelmét felkeltette. A bíróság ideiglenes intézkedést hozott, amely megtiltotta a Bors ingyenes különszámának terjesztését, mely tele volt hamis vádakkal az ellenzéki párt állítólagos „adóterveivel” kapcsolatban. De mit is jelent mindez valójában a sajtószabadság szempontjából, és milyen precedenst teremt a jövőre nézve?
Képzeljük el, hogy egy országos napilap a közelgő választások előtt négymillió háztartásnak ingyenesen juttat el egy kiadványt, amelyben hamis információkat közöl egy politikai pártról. A párt természetesen pert indít, de a jogi eljárás hónapokig elhúzódhat. Amelett, hogy az igazság kiderül, a károk már végtelenek lehetnek, mivel a hamis hírek elérhetik a közönséget, akik közül sokan elhiszik azt.
A Tisza Párt és a Bors közti ügy lényege éppen ezekből az alapvető jogi és etikai kérdésekből fakad. A bíróság állásfoglalása rendkívül szokatlan, hiszen az elmúlt évtizedben nem volt példa arra, hogy sajtóper keretében megelőző intézkedést alkalmazzanak egy kiadvány terjesztésének megakadályozására.
A bíróság döntésének háttere
Az ideiglenes intézkedés alapja a Tisza Párt ügyvédjének kérvénye volt, amely sürgős lépést sürgetett, hogy elkerülhessék a helyrehozhatatlan károkat. A Fővárosi Törvényszék végül a Tisza Párt javára döntött, figyelembe véve a nyilvánvaló hamis állításokat, amelyek a kiadványban megjelentek.
Meglehetősen rémisztő a helyzet, ahol a média, amelynek alapvető feladata az információk valós és pontos közvetítése, valótlanságokat terjeszt, s ezzel nemcsak egy politikai párt, hanem a társadalom egészének bizalmát is aláássa. A Bors érvelése, miszerint a kiadvány betiltása a sajtószabadság megszorítását jelentené, nem biztos, hogy helytálló, hiszen a sajtószabadság nem ad jogot a valótlanság terjesztésére.
Politikai következmények és jogi precedentum
A helyzet komolyságát tovább árnyalja, hogy ha a kormánytagok nyilvánosan hangoztatják, hogy nem tartják be a bírósági döntéseket, az hosszú távon alááshatja a jogrendbe vetett közbizalmat. A Tisza Párt ügyvédje joggal hívta fel a figyelmet arra, hogy a kiadvány valótlan információkat közöl a politikai céljaik ellen, ezzel jelentős hátrányt okozva nekik.
Bár az ügy még korántsem zárult le, a bíróság döntése figyelmeztető jelzés kell, hogy legyen minden politikai és médiaképviselő számára: a manipuláció, a valótlanságok terjesztése jogi következményekkel jár. A bíróság közvetett módon azt is üzenhette, hogy a sajtó feladata nem csupán az információk közvetítése, hanem a felelős tájékoztatás is.
Az alaptörvény mindannyiunk jogait védi, de ez nem adhat felhatalmazást arra, hogy bárki szabadon hazudjon vagy manipuláljon politikai célok érdekében. A hamis állítások terjesztése nemcsak a Tisza Pártot, hanem az egész magyar politikai kultúrát veszélyezteti, és ha nem figyelünk, könnyen elfogadhatóvá válhat a hazugság mint politikai eszköz.
Forrás: hvg.hu/360/20251219_sajtoszabadsagot-Tisza-kulonszam-Bors-birosag-ideiglenes-intezkedes