Kellemetlen helyzet Hatvanpusztán: egy miniszterelnök apja rombol egy műemléket?
Hatvanpuszta esetén a műemléki státusz legalább annyira fontos lehetett az Orbán család számára, mint a történelem megőrzése, hiszen a majorság műemléki jellege a terület fennmaradása érdekében kulcsfontosságúnak bizonyult. Taraczky Dániel, a helyi építész, akinek nevéhez a fejlesztések fűződnek, ellenállásra talál: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő etikai vizsgálatot kezdeményezett a Magyar Építész Kamarához, mivel úgy véli, hogy az építészi aláírások megtévesztéshez vezettek a műemlékek lebontása során.
Az Alcsútdoboz-Hatvanpusztán található, egykor József nádor birtokához tartozó, a XIX. század elején épült L alakú istállók műemléki védelmet élveztek, ám a valóság drámai: a két épület teljes egészében lebontották. A terjesztett vádirat szerint Taraczky Dániel együttműködött a bontási engedélyhez szükséges hamis szakvéleményekben, amelyek azt állították, hogy az istállók életveszélyesek, így indokolni tudták a műemlékek elpusztítását.
Az újonnan épült vendégház és műhelyház, amelyek helyükre létesültek, modern anyagok felhasználásával és megnövelt nyílászárókkal készültek, merőben eltérnek az eredetiektől. A helyszíni felvételek is tanúsítják a bontás tényét, és elgondolkodtató, hogy növelt alapterületű építmények jöttek létre, amelyek nem igazán fértek volna meg a több mint kétszáz éves istállók vázai között. A bontási engedély igénylésekor már egy olyan építészi koncepcióval álltak elő, mely a régi struktúrákból nem valósulhatott volna meg, ennek ellenére a hatóságok asszisztáltak a határvonal átlépéséhez.
Hadházy Ákos szerint a Fejér megyei kormányhivatal hibát követett el, amikor engedélyezte a két műemlék életveszélyességre hivatkozva történő lebontását anélkül, hogy kiértékelte volna a helyszíni valóságot. A gyors egymásutánban beadott kérelmek különös körülmények között történtek, ami arra utal, hogy a folyamat nem volt teljesen tiszta. Ráadásul a lebontott épületek állapota messze nem volt olyan romos, hogy indokolt lett volna a teljes eltüntetésük.
Az ügyben elindult etikai vizsgálat a Magyar Építész Kamarában, ahol már bizalmatlansági indítványok is érkeztek az elnökkel szemben, a helyzet pedig egyre bonyolultabbá válik, ahogy a politikai hátteret is fókuszba helyezzük. Egyre több kérdés merül fel a hatalomgyakorlás és a kulturális örökség védelme között, különösen, amikor a politikai családi érdekek ezen jellemzők védelmét is érintik.