Szlovákiában Tilos Szóba Behozni a Benes-dekrétumokat!
A második világháború alatt a csehszlovák kormány a német és magyar lakosságot kollektív bűnössé nyilvánította, így kitelepítették őket, valamint megfosztották őket a tulajdonuktól. A Benes-dekrétumok, amelyek e megtorló intézkedéseket szabályozták, 1945 óta hatályban vannak, most pedig ismételten feléledtek a Fico-kormány irányítása alatt.
A szlovák büntetőtörvénykönyv 417-es paragrafusának módosítása, amely mostantól bünteti a második világháború utáni békés rend megkérdőjelezését, gyakorlatilag megtiltja a Benes-dekrétumok kritikáját. A törvény értelmében akár hat hónap szabadságvesztést is kaphat, aki nyilvánosan bármilyen formában vitatja e rendeletek legitimitását.
Ez a helyzet rendkívül problémás, hiszen a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elvén alapulnak. Míg ezen rendeletek kiadásának idején a német és magyar közösségeket büntették a háborús borzalmakért, a többségi lakosság sok esetben semmilyen személyes felelősséggel nem rendelkezett. Edvard Benes, a csehszlovák köztársasági elnök, emigrációja alatt a németek és magyarok kitelepítése mellett döntött, hogy létrehozza a tisztán szláv nemzeti államot.
Orbán Viktor szintén foglalkozott a kérdéssel, de a helyzet nem változott. A háború után Benes egyértelműen megfogalmazta, hogy a népének együtt kell élnie a szlovákoknak, de a német és magyar kisebbségekkel nem osztozhatnak egy közös hazán. A csehszlovák kommunista párt vezetői is támogatták ezt a nézetet, és Klement Gottwald, a párt későbbi főtitkára, nyíltan kijelentette, hogy a német és magyar lakosságot el kell távolítani az országból.
A Benes-dekrétumok értelmében 143 rendelet született, 98-at 1945 áprilisától kezdve adtak ki az emigráló Benes elnök által, amely a német és magyar közösségek jogfosztását is magában foglalta. E dekrétumok célja egyértelműen a szláv nemzetállam megerősítése volt. Míg Benes sikerült elérnie a németek kitelepítésének jóváhagyását a szövetséges hatalmaktól, a magyarokkal kapcsolatos eljárása nem volt ennyire egyértelmű.
A történtekről való nyílt diskurzus elfojtása Szlovákiában csupán szimptomatikus egy szélesebb körű problémának, amely a nemzeti identitás és a történelmi emlékek kezelésével kapcsolatban merül fel. A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos diskurzus nem csupán múltbéli eseményeket idéz fel, hanem a mai közéletben és politikai diskurzusban is jelen van, kiemelve a múlt szellemi örökségét, amely továbbra is áthatja a két ország közötti kapcsolatokat.