A rákra hajlamos személyiségtípus nem létezik.

A rák hatása a viselkedésre

„Sok páciensem kifejezette, hogy rákbetegnek lenni olyan, mintha egy siralomházba került volna, de nem tudja, mikor ér véget a szenvedés” – fejtegeti Riskó Ágnes, klinikai szakpszichológus és onkopszichológus. Ez a helyzet rendkívül nehéz feladatokat ró a páciensekre, miközben próbálnak megbirkózni a diagnózissal. Hogyan lehet felkészülni a halálra, és milyen eszközök állnak rendelkezésre azok számára, akik nem tudják megfizetni a pszichológus szolgáltatásait?

Amikor a betegek megkapják a daganatos betegség diagnózisát, gyakran kezdenek el lelki okokat keresni a betegség mögött. Az orvosok általában nem tudnak konkrét magyarázatot adni arra, hogy miért alakult ki náluk a betegség, ami krízishelyzetet szül. A páciensek az életük nehézségeivel – mint a munkahelyi problémák vagy a párkapcsolati gondok – próbálják indokolni a diagnózist.

A hetvenes években a szakemberek megpróbálták definiálni a rákra hajlamos emberek személyiségtípusát, de ezt az elméletet mára már megdőltnek tekintjük. Az akkori vélekedés szerint a rákos emberek általában alkalmazkodóbbak voltak, nem mertek kiállni magukért, és fojtogatták érzelmeiket. Azonban a kutatások során diagnosztizált betegek vizsgálata nem bizonyította, hogy az egészséges emberek között ilyen típusú befolyás lenne. Valójában a rákos betegek viselkedése megváltozik, hiszen belépnek az egészségügyi rendszer szigorú világába, ahol azonnali utasításokat kapnak.

A páciensek sokszor bűntudattal is küzdenek, úgy érzik, elrontották valamit az életükben, ami a betegséghez vezetett. Továbbá, sokan attól is tartanak, hogy terhet jelentenek a családjuk számára, ami még inkább felerősíti e negatív érzések súlyát. Ezen komplex pszichológiai hatásokra érdemes figyelmet fordítani a kezelés során.

Stressz és a daganatos megbetegedések

A stressz, mint rizikófaktor, szintén gyakran felmerül a daganatos megbetegedések kapcsán. Fontos azonban tisztázni, hogy a stressz nem egységes jelenség; létezik pozitív, motiváló stressz és negatív, krónikus stressz. A pozitív stressz elősegíti a teljesítményt, míg a krónikus stressz tartós, tehetetlenség érzését kelti, és testi tüneteket idéz elő, mint például erős szívdobogás vagy álmatlanság.

Mindezek együtt nevezhetőek a rákos betegek által átélt komplex érzelmi és mentális kihívások egyik forrásának. A pszichológusok, mint Riskó Ágnes, kulcsszerepet játszanak abban, hogy segítsenek a pácienseknek megbirkózni ezzel a nehéz helyzettel, és fejlődjenek az érzelmi feldolgozásban, miközben a családjuk támogatását is figyelembe kell venni.