„NEM A MŰVEIMET VESZIK MEG, HANEM AZ ÉLETEM EGY RÉSZÉT” – INTERJÚ HAÁSZ ISTVÁN FESTŐMŰVÉSSZEL
Haász István pályafutása mérföldkőhöz érkezett, hiszen közelgő 80. születésnapja alkalmából nemcsak személyes élményeit osztja meg, hanem a művészet opciós szerepéről, valamint a tér és a szín világáról is beszél. A konkrét-konstruktív művészet hazai történetének meghatározó alakja, akire nemcsak a műveivel, hanem életútjával is érdemes figyelni.
Több évtizedes tapasztalattal a háta mögött, Haász nyíltan beszél arról, hogy a műveit nem csupán mint termékeket, hanem az életének egy szeletét értékesítik. A művek az alkotó lelki világának kivetüléseiként jelennek meg, ami tovább mélyíti a művész-gyűjtő kapcsolatot. „A művek lélekből születnek” – mondja, kifejezve, hogy a művész személyisége elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyűjtők valóban megértsék és élvezzék az alkotásokat.
Haász István tanulmányai egy erősen inspiráló közegben kezdődtek, ahol a filozófia, a képzőművészet és a színház iránti érdeklődése már fiatal korában megmutatkozott. Özvegy édesanyja nevelése alatt gyorsan felnőtt a nehézségeken, ami formálta életét és döntéseit. A József Attila Gimnázium lehetőségei megnyitották számára a világ kapuit, és ez indította el művészi pályafutását.
Az első nagyobb kiállítása 1988-ban zajlott a Dorottya Galériában, ahol a művészeti közélet prominens alakja, Sík Csaba, elismerően nyilatkozott munkásságáról. Azóta Haász István többek között Munkácsy-díjat és Érdemes Művész címet nyert el, ami tovább cementálta helyét a kortárs magyar képzőművészetben.
Alkotói és pedagógiai tevékenysége párhuzamosan futott, hiszen számára a tanítás nemcsak hivatás, hanem szenvedély is volt. „Sosem éreztem kényszernek tanítani” – mondja, hangsúlyozva, hogy mindig azokat a tartalmakat tanította, amelyek őt is gazdagították. Az oktatás során számos sikerélményt szerzett, diákjai számos díjat nyertek, amit szakmai körökben is nagyra értékeltek.
A főiskolai tanulmányok után elért sikerei mellett, Haász István a művészi élményeken keresztül is folyamatosan fejlődött. Elmondása szerint a művészi inspirációk sosem véletlenek: „Az újabb művek a fejembe születnek, a műteremben pedig az a küzdelem zajlik, hogy ezek az elképzelések miként valósulhatnak meg.”
A „Haász-sárga” szín népszerűsége is mutatja, hogy nemcsak a formákban, hanem a színekben is képes új utakat találni. Személyes művészi világának megteremtése érdekében igyekszik tárgyalni a hagyományokat, ugyanakkor el is utasítani őket, hiszen fontos számára, hogy egyedi perspektíváját közvetítse.
A jövőt illetően, Haász István tervezi összefoglalni eddigi pályafutását, és komolyabb tárlatot is szeretne létrehozni az OSAS állandó kiállítóhelyén. E program nem csupán a művészi értékek megmutatására szolgál, hanem a közönség számára is betekintést nyújt a művészet és a személyes tapasztalatok interakciójába.