Palócz Éva: A gazdaság lefojtott állapota és a jövő kilátásai
Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója, határozott nézetét osztotta meg arról, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzete rendkívüli mértékben le van fojtva, és iróniával tekint a demokráciát megélt ország politikai retorikájára, amelyben az eltérő véleményeket hazaárulásként kezelik. A közgazdász szerint a kormány által folytatott gazdasági modell zsákutcába vezetett, és aki szakmai szempontból másképpen vélekedik, azt akár meg is hurcolhatják.
A gazdasági növekedés prognózisa
Elmondása szerint még egy évvel ezelőtt 2,4 százalékos GDP-növekedést jósoltak 2025-re, azonban a valóság csupán 0,3 százalékos növekedésről számolt be. Az új gyárak, mint a BMW és a CATL, valamint az állami beruházásokból származó pozitív kilátások helyett a tények sokkal lehangolóbbak, hiszen az elmúlt négy év alatt a Kopint-Tárki 2,5 százalék körüli növekedést várt, de az átlagos éves növekedés mindössze 0,2 százalékra korlátozódott.
Politikai felelősség és gazdasági realitás
Nagy Márton gazdasági miniszter, aki évről évre ígérte a gyors növekedést, most azt állítja, hogy a kutatók is hibáztak. Palócz Éva azonban megjegyzi, hogy bár a kutatók is tévedhetnek, mennyiségében jóval kisebb mértékben, mint a kormányzat, amely folyamatosan irreális növekedési ütemeket ígért. A Kopint-Tárki becsléseit legitimálnia kellene a kormánynak, hiszen nekik van tudomásuk a gazdaságpolitikai tervek részleteiről.
A jövőbeli költségvetési tervek
A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos növekedést céloz meg, míg a Kopint-Tárki 2 százalékot prognosztizál, ezzel is hangsúlyozva, hogy a valós adatokat eltérő módszertanok szerint kellene kezelni. A jövő várakozásaival szemben megállapítják, hogy a GDP-ből származó hozzájárulások nem csak a fogyasztás emelkedése miatt alakulnak, hanem a beruházások csökkenése és a külkereskedelem negatív hatásai is közrejátszanak.
Fogyasztás és gazdasági mutatók
Például Nagy Márton állítása, hogy a fogyasztás bővülése miatt maradt el a recesszió, tévesnek bizonyul. A háztartások fogyasztása csupán 2,6 százalékkal nőtt, míg a végső fogyasztás 2 százalékkal emelkedett az év első kilenc hónapjában. Az utolsó negyedévben nem várható olyan drámai növekedés, ami indokolná a miniszteri állításokat, így elmondható, hogy a hivatalos statisztikák és az állami eredmények egyre inkább eltérnek egymástól.