Az állam lakásokat vásárolt a Parlament környékén, de rejtély, hogy miért.

Állami Lakásvásárlások Talapjain

A magyar állam 2021 óta tizenkét ingatlant szerzett meg a parlament környékén, a Budai Várban és más vidéki településeken az elővásárlási jogának kihasználásával. Az információkat az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nyújtották. A vásárlások során a kormány több milliárd forintot fizetett ki, és a megvásárolt ingatlanok jelentős része azóta is kihasználatlanul áll.

A konkrét jogszabály, amely lehetővé tette az állam számára, hogy éljen e jogával, 2021-ben lépett hatályba. Ennek értelmében az állam elővásárlási jogot kapott a műemléki és világörökségi helyszíneken található ingatlanok esetében. Ez azt jelenti, hogy ha a tulajdonos eladásra szánja az ingatlant, az állam jogosult a megszabott áron megvásárolni azt, függetlenül attól, hogy az előzőleg más vevővel állapodott meg.

Az állam egyik ingatlanvásárlását Wáberer György cégétől hajtotta végre, amelyért 320 millió forintot fizettek. Az állami ingatlanvásárlások szükségességét és célját egyelőre nem világos, hiszen nem minden ingatlan üzemel vagy van kijelölve a jövőbeni felhasználásra. A kulturális örökség védelméért felelős miniszter, jelen esetben Lázár János, 2022 óta dönt az ilyen jellegű vásárlásokról, de egyes korábbi adásvételek esetében a döntés nem az ő hatáskörébe tartozott.

Az elővásárlás szabályozása a műemléki ingatlanok védelme érdekében készült, ám a gyakorlatban felmerül a kérdés: ezek az ingatlanok valójában hogyan szolgálják a közérdeket, mikor sokuk kihasználatlan, és a közvélemény számára nem elérhető információk tükrözik a vásárlások hátterét.

Ez a helyzet felveti a Transparency International által is megfogalmazott aggodalmakat a pénzügyi átláthatóságot és felelősségvállalást illetően, különösen mivel a költségvetés terhére történő vásárlások hátterében jogi és politikai kérdések sokasága állhat. Mindezek mellett figyelmet érdemel, hogy az állam által megszerzett ingatlanok tényleges célja, hasznosítása és az utólagos nyilvánosságra hozatal kérdése is mind inkább sürgetővé válik a jelen és jövő politikai diskurzusában.