A hatalompolitikai játszmák és a személyes adatok ütközése Lázár infón
Február végén Gyöngyösön roma tüntetők fogadták Lázár János építési és közlekedési minisztert, aki a tüntetés előtt Balatonalmádiban kifogásolta, hogy migráns munkavállalók hiányában a magyar cigányságot kellene mozgósítani az InterCity vonatok „koszos mosdóinak” takarítására. E kijelentés nyomán a tüntetők demonstrálni kezdtek, amire a kormánypárti sajtó bűnügyi adatokat közölt a résztvevőkről, ami adatvédelmi és jogi kérdéseket vethet fel.
Lázár János a roma tiltakozókat büntetett előéletűként próbálta hitelteleníteni, oly módon, hogy a kormánypárti sajtó monogramokkal ellátott bűnlajstromokat tálalt róluk. E narratíva nemcsak a miniszter szájából hangzott el, hanem Orbán Viktor és a kormány egész apparátusa is átvette. Az események kapcsán a múlt héten tartott pusztaszabolcsi fórumon újságírók Lázárt arról kérdezték, hogyan tudta, kik voltak a gyöngyösi esemény résztvevői. A válaszából kiderült, hogy feltételezése szerint a rendőrség igazoltathatta őket, de nem adott egyértelmű nyilatkozatot a büntetett előélet forrásáról.
A rendőrség viszont később cáfolta Lázár szavait, közleményében kijelentette, hogy a gyöngyösi fórum szervezői nem kértek hatósági jelenlétet, igazoltatásra pedig nem került sor sem a rendezvény előtt, sem alatt, sem után, és felvételeket sem készítettek a résztvevőkről.
Lázár és Gulyás válaszai a nyilvánosság előtt
Az üggyel kapcsolatban Gulyás Gergely kancelláriaminisztert is megkeresték, akit arról kérdeztek, hogy melyik szerv végezte a gyöngyösi esemény résztvevőinek azonosítását. Válaszában nem volt hajlandó konkrétan megnevezni a rendőrséget, arra a kérdésre, hogy „az illetékes hatóság” a rendőrség-e, azt mondta, hogy „nem nehéz kitalálni”, melyik szolgálatról van szó. E nyilatkozatok alapján erős a gyanú, hogy egy nemzetbiztonsági szolgálat alkalmazhatott arcfelismerő technológiát a résztvevők azonosítására.
A nyilvánosságra került bűnügyi adatok és az azokkal kapcsolatos politikai kommunikáció szempontjából számos kérdés merül fel. Gulyás ugyanakkor azt állította, hogy a kormány nem használta fel ezeket az információkat, mondván, hogy az elsőként a sajtó – például a Magyar Nemzet – tette közzé azokat.
A nyilvánosság számára az marad megválaszolatlan, hogy a bűnügyi személyes adatok hogyan kerültek a kormánypárti sajtóhoz, míg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjéhez, Rogán Antalhoz tartozik, aki egyúttal a kormány propagandáért is felelős. Az eset rávilágít a jogállam védelmének fontosságára és a hatalom politikai kampányai során alkalmazott módszerek átláthatóságára.