Kamatdöntés és infláció: A jegybank várható lépései a közeljövőben
A Fidesz számára kedvező fordulatok várhatóak a közelgő választások előtt, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alighanem kamatcsökkentést fog bejelenteni. Az infláció az utóbbi időszakban jelentősen mérséklődött, a forint árfolyama is szilárdabbá vált, így Varga Mihály jegybankelnök reputációja is megerősödhet a pénzromlás elleni harcban. Az igazi kérdés az, hogy a választások után folytatódik-e a kamatcsökkentés politikája.
Orbán Viktor és a gazdasági helyzet
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az évértékelő beszédében a jövőben még sok teendőt említett az infláció ügyében. Érdekes, hogy éppen annak ellenére, hogy gazdasági minisztere, Varga Mihály évekkel ezelőtt már kifejtette, hogy a pénzromlást sikerült megfékezni, a miniszterelnök a választási kampány során inkább a félelemkeltést választotta, a multinacionális vállalatokat pedig újra ellenségként mutatta be.
Az infláció alakulása
Az idei év januárjában az infláció csupán 2,1 százalékra csökkent, ami a legalacsonyabb érték azóta, hogy 2018 márciusában hasonló szintet mértünk. A decemberi adatokat figyelembe véve a havi árak emelkedése mindössze 0,4 százalékot tett ki, ami meglehetősen alacsonynak számít az év eleji átárazások között. Az egyéb mutatók, mint például a maginfláció és az adószűrt infláció szintén kedvezően alakultak, ám a miniszterelnök mégis inkább a retorikai félelemkeltésre helyezte a hangsúlyt.
A várakozások és a kamatpolitika összefüggései
A Magyar Nemzeti Bank kiemeli, hogy a lakossági inflációs várakozások leszorítása kulcsszerepet játszik abban, hogy lehetőség nyíljon a kamatcsökkentésre. A várakozások ugyanis közvetlen hatással vannak a tényleges áremelkedési ütemre, amely a gazdaság stabilitásának alapja. Az infláció mértéke tehát nemcsak a gazdasági mutatók függvénye, hanem a társadalmi tudatban élő félelmek és elvárások is befolyásolják.