Az Akkunagyhatalmi Státusz Nem Sikersztori – Éltető Andrea Válasza a Magyar Akkumulátor Szövetség Elnökének
Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, részletesen megcáfolta Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke által a HVG-ben tett kijelentéseit. Az interjúban Kaderják sok vitatott állítást fogalmazott meg, amelyek érdemi ellenérvet igényelnek, különösen a magyar akkumulátorgyártás területén zajló események fényében.
Pszichológiai szempontból érdekes párhuzamot vonhatunk a kognitív disszonancia jelensége és Kaderják megnyilatkozásai között. A kognitív disszonancia állapotában az egyén belső feszültséget él át, amikor a rendelkezésére álló információk ellentmondanak a már meglévő hiedelmeinek. Ilyen esetekben gyakran tapasztalható az állandó hárítás és a valóság tagadása. További jelenség, mint például a megerősítési torzítás, azt jelzi, hogy az érintett kizárólag azokat az információkat fogadja el, amelyek alátámasztják a saját nézeteit, míg a cáfoló bizonyítékokat figyelmen kívül hagyja.
Az interjúban készült állítások gyakran üres frázisokkal, önellentmondásokkal és valótlan információkkal tarkítva találkoznak, mintha egy pártpolitikai diskurzus részesei lennének. Ezt a komplexitást szükséges tisztázni, mivel a magyar akkumulátorgyártás napjainkban kiemelt figyelmet kap. Kaderják Péter szavai dőlt betűvel kiemelésre kerülnek.
A Kezdetek
Kaderják Peti annyit mondott: „Miközben ez az üzem létesült, valóban lehettek olyan típusú problémák, amilyenekről a sajtó korábban is, most is beszámolt – habár én ilyen jegyzőkönyveket nem láttam.”
Azonban a hatósági jegyzőkönyvek és bírságolási határozatok nyilvánosan elérhető közérdekű adatok. Ezek tucatnyi alkalommal megjelentek a sajtóban, világosan bizonyítva a dokumentált szabálytalanságokat. A GÖD-ÉRT Egyesület honlapján elérhető összes eddigi ismert bírság elősegíti a képet a problémákról az akkuiparban, és meglepő, hogy éppen az iparági vezető nem ismerte ezeket, míg arra hivatkozik, hogy „különböző forrásokból gyűjtjük az információkat az akkumulátoripari értékláncról”. Ebből fakadóan jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon tényleg nézik-e a sajtót, vagy csupán szelektíven válogatják meg, mit fogadnak el.
Kaderják a hatóságok „tanulási folyamatáról” is beszél, hangsúlyozva, hogy a Dél-Koreából és Kínából érkező cégeknek meg kell szokniuk a magyar és európai jogi kereteket. Furcsa, hogy a Samsung, amely 2017 óta működik Gödön, eddig nem tudta alkalmazni ezeket a jogszabályokat, holott az iparági vezető már évekkel ezelőtt is hangoztatta ezt az érvet, ugyanakkor a beszélgetés során kiderült, hogy a hatóságok jogsértései a gyárak érdekében nyilvánvalóak – a hiányzó veszélyességi zónák és a környezeti hatásvizsgálatok elmaradása mind komoly aggályokat vetnek fel.
Csak 2023-ban Volt Problémák…
Kaderják a legfrissebb sajtóhírekre hivatkozva állítja, hogy „most mindenki a 2023-as események miatt dühös”. Említi, hogy a munkakörnyezet szennyezésével kapcsolatos problémák megoldódhattak volna azóta. Állítása szerint a cég már tanult a probléma kezeléséről, és a környezetvédelmi engedéllyel mindent rendben van. Kérdéses azonban, hogy vajon valóban lehetett-e ennyire könnyen kezelni ezeket a problémákat, hiszen a gödi lakosok már 2018 óta jeleztek aggályokat, főként a zajszennyezés miatt. Ezen kívül egy bonyolult légszennyezési vizsgálat eredményei is azt mutatták, hogy a belélegezhető por mennyisége már 2020 júniusa óta meghaladta a megengedett határértékeket, és mérgező iszaptócsát találtak 2021 őszén egy szennyvízkezelő üzemben is.
Az iparág helyzete és a hatósági reakciók továbbra is figyelmet érdemelnek, hiszen a magyar akkumulátorgyártás jövője nagymértékben függ attól, hogyan kezelik a mostani problémákat és a jövőbeli kihívásokat.