Látványos sikerekkel indult az Irán elleni háború, mégsem látszik a kiút
A háború első szakasza, amely Irán ellen indult, rendkívül jól megtervezett és hatékonyan kivitelezett módon zajlott, ugyanakkor a konfliktus továbbra is terjedni látszik. Az iráni Forradalmi Gárda a harcok irányítását átvette, miközben egy új front is megnyílhat kurd részről. A kurd erők szerepvállalása mellett az öbölbeli arab monarchiák is egyre határozottabb fellépésre készülnek Irán ellen, ami újabb bonyodalmakat okozhat a régióban.
A háború első sikerei és a haditerv
Az izraeli légierő F-35-ös amerikai gyártmányú vadászgépei a világon először nyertek harci bevetést légi csatában Teherán felett. Az összecsapás egy orosz gyártmányú Jak-130-as gép ellen folyt, amely eredetileg kiképzésre készült. Ezen kívül egy amerikai tengeralattjáró 3000 kilométerre Irántól, a Sri Lanka-i vizek közelében elsüllyesztett egy iráni fregattot, fedélzetén 180 emberrel, közülük mindössze 35 tengerészt sikerült megmenteni. Ez a lépés 1945 óta az első ismert alkalom, amikor az Egyesült Államok harci feladattal torpedót lőtt ki.
Az amerikai háborús miniszter, Pete Hegseth, így fogalmazott a helyzetről: „ütjük őket, miközben a földre kerültek.” A háború első hat napja valóban a légi offenzívák káprázatos sikeréről tanúskodik; Izrael napi ezer célpontot is képes megtámadni, részben az amerikai légi tankerek segítségének köszönhetően, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb visszatérést. Az amerikai gépek Jordániából és a térséghez vezényelt két anyahajóról szállnak fel, míg London engedélyezte az USA számára a Diego Garcia légi támaszpont használatát az Indiai-óceánon.
Előkészületek és célpontmegosztás
A háború megindításának hátterében álló hírszerzési információ szerint Ali Khamenei legfőbb vallási vezető a Teheráni rezidenciáján tanácskozott bizalmasaival, mielőtt kiiktatták. Az izraeli-amerikai hadműveletek a tavaly júniusi, 12 napos háború után elkezdett tervezésre építkeztek, amely már jelentős károkat okozott Irán atomprogramjában és légvédelmében. A konkrét előkészületek Ejal Zamir izraeli vezérkari főnök januári washingtoni látogatásával indultak meg. Izrael a nyugati és központi területekre, míg az Egyesült Államok a déli és tengeri térségre osztotta fel Iránt a hadműveletek során.
A célpontok között a kilövők, rakétaüzemek, raktárak és parancsnoki központok szerepeltek, míg a nukleáris létesítmények nem kerültek célkeresztbe, utalva arra, hogy jelenleg nem jelentenek közvetlen fenyegetést. A következő fázisban a másodlagos és föld alatti célpontok kiiktatása is terítékre kerül, a tervezők szerint pedig bőven van elegendő cél 4-5 hétre, amely körülbelül Donald Trump amerikai elnök által jelzett időszakra esik.
A harc mesteri irányítása és új eszközök
A módszeres haditervezet és az iráni ellenállás kiiktatása lehetővé teszi, hogy az amerikaiak és izraeliek az iráni légtér feletti megtört teljes ellenőrzésükkel olcsóbb, kevésbé szofisztikált fegyvereket használjanak, mint a drónok. Az új harcra használt eszközök között felbukkantak az Egyesült Államok által bevetett, olcsóbb és hosszú hatótávolságú drónok, amelyek alapját ironikus módon az oroszok által Ukrajnában használt iráni Sahed 136-os drón képezi. Emellett Izrael levegőből indított ballisztikus rakétáinak bevetéséről is érkeztek hírek.
Dan Caine tábornok nyilatkozata szerint az iráni ballisztikus rakéták kilövése a háború ötödik napjára több mint 80 százalékkal csökkent, a dróntámadások száma pedig közel háromnegyedével esett vissza. Ugyanakkor katonai szakértők figyelmeztetnek arra, hogy Irán kisebb erejű harci eszközeivel, például drónokkal és naszádokkal meglepetéseket okozhat még a konfliktus során.
Politikai zűrzavar Iránban
A bombázások súlyos zűrzavart okoztak az iráni politikai vezetésben. Izrael a legfelső vallási vezetőt megválasztani hivatott Szakértők Gyűlésének a központját is támadta, de a veszteségek pontos mértékéről nem állnak rendelkezésre információk. Irán híradásai szerint a testület hamarosan újra megválasztja Khamenei utódját, ami stabilitást ígér. Modzstaba Khamenei, a megölt vezető fia, az egyik legesélyesebb húzónevé vált, miközben Izrael jelezte, hogy őt is likvidálni fogják.
A Forradalmi Gárda megerősödésének következményei
Az iráni Forradalmi Gárda a háborús irányítást átvette az iráni politikai vezetés megszorításai ellenére. A gárda kijelölte az utódlási láncot minden lényeges pozícióra, így gyorsan pótolhatják a megölt parancsnokokat. A háború első napjaitól kezdve az arab monarchiák amerikai támaszpontjait és civil célpontjait tűz alá vették, ugyanakkor a gárda rakéta- és dróneörvénye a térségen kívül is nyilvánvaló támadásokat indított.
Az öböl-menti együttműködési tanács tagjai, beleértve Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Ománt, hangsúlyozzák az egység és kollektív védelem fontosságát. Ugyanakkor a szomszédos Törökország és Azerbajdzsán irányába is irányítottak katonai manővereket, amit a NATO védelmi rendszere semlegesített.
Összefoglalás
A hadszíntér kibővülése és az iráni politikai struktúra megrendülése azt jelezheti, hogy a konfliktus hosszú távú következményekkel jár, és új kihívásokat jelenthet a térség stabilitása számára. Az öbölbeli országoknak most mérlegelniük kell, milyen mértékben lépnek fel Irán ellen és hogy a háború elérheti-e a kívánt célokat, vagy tovább mélyíti a konfliktust.