„Éljen a diktatúra!” – Egy életműkiállítás és drMáriás szkepszise
DrMáriás, avagy Máriás Béla hatvanadik születésnapját ünneplő életműkiállítása a Godot Intézetben különös hangsúlyt kapott, hiszen a tárlat címe ironikus módon „Éljen a diktatúra!” lett. A kiállításon nemcsak a művész legújabb, politikai és közéleti eseményeket groteszk, abszurd stílusban ábrázoló festményeit láthatjuk, hanem fiatalkori munkáit is, amelyek eltérő stílust képviselnek. Az 1990-es évek sötétebb tónusú festményei, melyek már az abszurd felé hajlanak, szintén megtalálhatók, a kiállítás pedig részletesen bemutatja drMáriás „Tudósok” nevű együttesének negyvenéves pályafutását is.
A kiállítás színes palettával és változatos tartalommal várja az érdeklődőket. A tárlat külön emeletet szentel a politikai szereplők, így Magyar Péter és Orbán Viktor ábrázolásainak is, azelőtt azonban a látogatók bokszzsákokon feszülhetik le a stresszt, melyek a két politikust mintázó képekkel díszítettek. Az életmű kiállítása nemcsak a művész munkásságát mutatja be, hanem a társadalmi és politikai kontextusával is gazdagítja a látogatók élményét.
Politikai karrier és művészi kifejezés
Az interjú során drMáriás felidézte, hogyan menekült el Szerbiából Magyarországra a délszláv háború kezdetén, és beszélt arról, milyen fogadtatásban részesültek első politikai portréi. Megosztotta velünk, hogy Magyar Péter több festményt is vásárolt tőle, és humorosan kommentálta, hogy Orbán Viktor balettlépéseit miért tartja nevetségesnek. Rámutatott arra is, hogy kinek lenne fontos, hogy Rákosi Mátyás horgásztársaságát ábrázoló festmény lógjon a kandallója fölött, valamint megemlítette a kiállítás üdvözlőszövegét, amelyet úgy fogalmazott meg, hogy régen Tito, ma Orbán diktatúrájában élünk.
Az állami intézmények korlátozása és a művészi szólás szabadsága
DrMáriás megjegyezte, hogy a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) próbálja megakadályozni kiállításait; elmondása szerint betiltva van minden állami kiállítóhelyről, és korábbi rendezvényei, például a Havanna-lakótelepen tartott, szintén nem voltak mentesek a záratásoktól. Jelenlegi magántulajdonban lévő kortárs művészeti intézmény, ahol a tárlat zajlik, viszont eddig elkerülte a hatóságok célkeresztjét, amit a művész a legjobb reklám lehetőségeként értékel.